Idén is folytatja a növekedést a BÉT osztalékbárója

Az idei első negyedévben is az elmúlt évek során megszokott tempóban és a menedzsment terveinek megfelelően folytatódott a növekedés a Kulcs-Softnál, miközben kézben tartják a költségeket is, hamarosan pedig sor kerülhet az április derekán megtartott közgyűlésen megszavazott részvényenkénti 184 forintos rekordosztalék kifizetésére – mondta el a Világgazdaságnak Szabó Ervin, a Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájában jegyzett cég vezérigazgatója.

A top 300 vállalat között

Az elsősorban a kkv-szektornak, de most már néhány szegmensben a nagyobb vállalatoknak is ügyviteli szoftvereket fejlesztő vállalatnál a 2016-os vezetői generációváltás óta – amikor Szabó Ervin átvette a gyeplőt Kulcsár Tibor alapítótól – a nettó nyereség 278 millió forintról tavalyig 1,1 milliárdra, azaz a négyszeresére bővült, miközben az árbevétel több mint a duplájára, 2,85 milliárd forintra hízott.

Az pedig, hogy az EBITDA 2023-ban elérte az 1,37 milliárd forintot, Szabó Ervin szerint a hazai top 300 vállalat közé röpítette a Kulcs-Softot, nemcsak az informatikán, hanem a teljes magyar gazdaságon belül, miközben a negyedik legmagasabb osztalékhozamot termeli a BÉT-en.

A vezérigazgató szerint az évek óta tartó növekedés a járvány, az orosz–ukrán háború és az energiaválság közepette sem torpant meg. Az amerikai Kincentric felmérése szerint a Kulcs-Soft biztosította 2022-ben a legjobb munkahelyet Magyarországon.

Jókor jött a generációváltás 

2018-tól emelkedik töretlenül a profit, és mivel a cég minden évben visszaosztja a részvényeseknek a teljes adózott eredményét, így értelemszerűen az egy részvényre jutó osztalék is.

A cég eredményessége egyébként három dologtól függ: az ügyfélbázistól, az egy ügyfélre jutó bevételtől, valamint a hosszabbítási aránytól, és az elmúlt nyolc évben a Kulcs-Soft mindhárom téren javítani tudott. A leglátványosabb előrelépést talán az ügyfél-elégedettségben érték el, amit a hosszabbítási arány mutat. Míg ugyanis korábban egy évvel a szerződést követően 100 ügyfélből 80-83 hosszabbított, mára 93 százalékra emelkedett a mutató.

Másrészt az ügyfélportfóliót is sikerült a Kulcs-Softnak a komplexebb igényű cégek felé bővítenie. Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban volt némi lemorzsolódás az alap számlázó programok felhasználói körében, ám a bérszoftver-, a könyvelőszoftver- vagy a készletkezelőszoftver-szegmensben fizetőképesebb cégek csatlakoztak az ügyfelek táborához.

Három pilléren áll a cég

A vállalatnak három fő szolgáltatása van, ezek a bérszámfejtés, a könyvelőszoftverek és az ügyvitel. A bérszámfejtő programokat tekintve a Kulcs-Soft termékei most már a nagyvállalati szektor számára is alternatívát kínálnak. Az utóbbi időben nagy bérszámfejtő vállalatok is bekopogtattak a cég ajtaján.

Az ügyviteli területen – számlázás és készletkezelés – egy ADATPONT nevű online riportálástól várnak sokat, aminek segítségével a tulajdonos vagy a cégvezető mobilon látja a gazdálkodás legfontosabb adatait, az árbevételtől a kintlévőségen keresztül egészen a készletértékekig.

És mi van a részvényekkel?

A Kulcs-Soft részvényárfolyama Szabó Ervin szerint nem tükrözi teljes mértékben a vállalat fejlődését, bár 2016-ban, amikor átvette a céget 600 forint körül állt a kurzus, ahonnan azóta nagyjából megtriplázódott, ám ez elmarad a nyereség négyszeres növekedésétől. A cégvezetés ugyanakkor biztos benne, hogy a profit és az osztalék folyamatos emelkedése előbb-utóbb lecsapódik az árfolyamban is.

A vezérigazgató a Világgazdaság kérdésére kitért egy, a cég részvényeit érintő ügyre is. Mint ismert, Kulcsár Tibort, a cég igazgatósági elnökét és egyben főrészvényesét a Magyar Nemzeti Bank – felügyeleti hatáskörében eljárva – 100 millió forintos rekordösszegre bírságolta tőzsdei megbízásai miatt.

Szabó Ervin hangsúlyozta, hogy Kulcsár Tibort magánszemélyként vonták felelősségre, a céget még csak nem is vizsgálták a hatóságok, ezért az ügy nem okozott kárt a vállalatnak.

Egy tavalyi felmérés alapján a vállalat saját karbonkibocsátása 2022-ben 14 százalékkal csökkent, s ezzel gyakorlatilag karbonsemlegessé vált. Nemzetközi összehasonlításban pedig elmondható, hogy a cég egy főre jutó kibocsátása mintegy a fele a külföldi szektortársakénak, továbbá az eladott termékekre jutó kibocsátás is jóval alacsonyabb, mint a vizsgált iparági szereplőké.