Újraterveztek a lakossági befektetők: a kincstárjegyek helyett hosszú állampapírokban és betétekben takarékoskodnak

Másfél százalékkal, a GDP 73,5 százalékára csökkent a tavalyi negyedik negyedévben a magyar államháztartás bruttó konszolidált névértéken számított adóssága, mely az Eximbank nélkül 69,5 százalékot mutatott. Többek közt ez is kiderül az MNB által kedden közzétett, a nemzetgazdaság pénzügyi számláinak tavalyi negyedik negyedéves statisztikai adatait bemutató interaktív tájékoztatóból. Az államadósság 2023 végén 55 134 milliárd forint volt, az Eximbank nélkül pedig 52 112 milliárd forint.

A magyar háztartások nettó finanszírozási képessége 2023 negyedik negyedévében a negyedéves GDP 5,5 százalékát tette ki, 1167 milliárd forintot. Míg a háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya a tavalyi utolsó negyedév végén elérte a GDP 129,2 százalékát, a kötelezettségek pedig a GDP 20,2 százalékát, így 

Megugrott a betétekben és hosszú állampapírokban lévő pénz

A háztartások pénzügyi eszközei közül 2023 negyedik negyedévében tranzakcióból eredően kiemelkedő mértékben nőttek a betétek, a hosszú lejáratú hazai állampapírok, a befektetési jegyek, de jelentős mértékben növekedett a készpénz, a hitelintézeti értékpapírállomány, a nyújtott tulajdonosi hitel és a biztosítástechnikai tartalék is, ugyanakkor

és az egyéb követelések. A háztartások kötelezettségeit tekintve tranzakcióból adódóan kiemelkedően nőttek az adófizetésekhez és az osztalékelőlegekhez kapcsolódó egyéb kötelezettségek, míg számottevően növekedtek a hitelintézetektől felvett fogyasztási és ingatlan hitelek.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a tavalyi negyedik negyedévében a negyedéves GDP 2,1 százalékát tette ki (447 milliárd forintot), míg a pénzügyi vállalatoké a GDP mínusz 0,5 százalékát (mínusz 117 milliárd forintot). A nem pénzügyi vállalatok nem konszolidált
pénzügyi eszközeinek állománya 2023 negyedik negyedévének végén a GDP 163,2 százalékát, a kötelezettségei a GDP 262,4 százalékát tették ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP mínusz 99,2 százalékát érte el. A pénzügyi vállalatok nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya pedig ugyanezen horizonton a GDP 175,5 százalékát, a kötelezettségei a GDP 182,9 százalékát, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP mínusz 7,4 százalékát
érte el. 

 A nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközei közül 2023 negyedik negyedévében tranzakcióból eredően kiemelkedően növekedtek a hitelintézeti betétek és az egyéb követelések, jelentősen növekedtek a részvények és részesedések, ugyanakkor számottevő mértékben csökkentek a külföldre nyújtott hitelek és a pénzügyi derivatívák. A nem pénzügyi vállalatok kötelezettségeit tekintve tranzakcióból eredően kiemelkedő mértékben növekedtek a külföldiek által birtokolt részesedések és az egyéb tartozások, jelentősen a hitelintézetektől kapott hitelek. 

A pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközei közül a negyedik negyedévben tranzakcióból eredően jelentősen növekedtek a központi banknál és a külföldön tartott betétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a vállalatoknak nyújtott hitelek, a részvények és részesedések. A pénzügyi vállalatok kötelezettségeit tekintve tranzakcióból eredően kiemelkedően növekedtek a vállalati betétek és a külföldiek által tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jelentősen nőttek a külföldieknél lévő részesedések és a befektetési jegyek.