Washington a szövetségeseit is mozgósítja a nyersanyagokért Pekinggel vívott csatájában
Felélénkítette a rézbányák megvásárlása iránti érdeklődést az elektromos autók és a mesterségesintelligencia-adatközpontok fokozott nyersanyagigénye. Jellemző a felspannolt piaci hangulatra, hogy a pénzügyi zavarral küzdő kanadai székhelyű rézipari óriás, a First Quantum Minerals megmentésére nem csak az amerikai befektetőket mozgósítja a Biden-adminisztráció, de olyan szövetségesek befektetőit is, mint az Egyesült Arab Emírségek, Japán és Szaúd-Arábia. A cél 3 milliárd dollár összegyűjtése és a zambiai bányák elhalászása a kínaiak orra elől. Az üzlet az amerikai konzorcium ajánlatával még az idén zárulhat.
Globális versenyfutás tanúi lehetünk a rézpiacon. Az ipari fém eddig is kulcsnyersanyag volt, de az építőipar és az energetikai infrastruktúra rézigénye mellé felzárkózott az EV-gyártók és az MI-fejlesztők rézkereslete is.
A bányavállalatok számára kiváló lehetőségeket kínál a mostani keresleti piac. A múlt hónapban az ausztrál BHP rekordösszegű, 43 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatot tett riválisára, az Anglo Americanre, de a brit bányavállalat visszautasította az első ajánlatot.
Elemzők szerint akkora az érdeklődés, hogy a konkurensektől hamarosan ennél is magasabb összegű ajánlatok érkezhetnek. Bár a brit cég gyémánttal és nikkellel is foglalkozik, a BHP világossá tette, kizárólag a rézüzletág motiválná a felvásárlást. Az sem zárható ki ágazati szakértők szerint, hogy
a BHP kikosarazása mögött geopolitikai aggodalmak húzódnak meg.
Az amerikaiak jelezték a briteknek, hogy az Anglo American felvásárlása szűkítheti a globális rézkínálatot, mert tartani lehet attól, hogy az ausztrálok az eszközök egy részét vagy a termelt rezet továbbadják a kínaiaknak.
Az Egyesült Államok hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy a gazdaság zöldüléséhez elengedhetetlen fémekhez és ásványi anyagokhoz Kína megkerülésével jusson hozzá. Ennek része, hogy fél évszázad múltán újból ritkaföldfém-bányát nyitnak. Miként az is, hogy nikkelkoncessziókért versenyeznek a kínaiakkal.
Arról már nem beszélve, hogy reaktiválták a bezárásra ítélt clarksville-i cinkkohót, az egyetlen olyan ipari létesítményt az Egyesült Államok kontinentális részén, ahol elektronikai gyártásra alkalmas minőségben lehet galliumot és a germániumot kinyerni. Ennek az előzménye az volt, hogy a kereskedelmi háború során Peking leállította az Amerikába irányuló germánium- és galliumexportot.
A már működő rézbányák felvásárlását az időtényező indokolja. Ahogy Biden elnök vezető tanácsadója, Amos Hochstein megjegyezte:
Egy új lelőhely felfedezésétől számítva hét-tizenöt év, mire az első csille rezet kitolják a bányából.
Hochstein és csapata Afrikában házal, s arról győzködi a kormányokat, hogy az amerikai ajánlattal elkerülhetik azt az adósságcsapdát, amelyet a kínaiak Egy övezet, egy út modellje okozott a kontinensen.
Az amerikai AidData kutatóintézet szerint, bár az Egyesült Államok és Kína hasonló nagyságrendben finanszíroz programokat a világban, Washington inkább segélyez, míg Peking bankárként viselkedik. Kína minden segélydollárja 9 dollár hitelt vonzott, míg Amerika minden hiteldollárja 9 dollárnyi segélyt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.