Majdnem 5 százalékot pattant a SoftBank árfolyama, miután kiderült, hogy az Elliott Investment Management aktivista fedezeti alapkezelő újra beszállt a globális technológiai szektorba befektető japán SoftBankba, ezúttal 2 milliárd dolláros részesedést szerezve.
A Paul Singer milliárdos által alapított Elliott nem először kopogtat be Maszajosi Szan SoftBankjához. Négy évvel ezelőtt az Elliott 2,5 milliárd dolláros részesedést szerzett a tokiói vállalatban, sürgetve Szant, hogy szálljon ki több technológiai pozícióból, s indítson részvény-visszavásárlásokat.
Akkor a SoftBank 20 milliárd dolláros részvény-visszavásárlást indított, s 40 milliárd dollárnyi Alibaba-részvény kitárazásba kezdett. A pandémiás technológiai fellendülés nyomán a SoftBank részvényei 2021-ben minden idők legmagasabb szintjét érték el, először haladva meg a dotcom korszak csúcsait.
Az Elliott most azt akarja, hogy a SoftBank vásároljon vissza további 15 milliárd dollár értékű részvényt
– értesült a The Wall Street Journal. Érdekes paradoxon, hogy a SoftBank pozícióinak 178 milliárd dolláros összege – ennek döntő része az Arm csiptervező pakettje – jelentősen felülmúlja a vállalat 88 milliárd dolláros piaci kapitalizációját.
A SoftBank részvényei 50 százalékot emelkedtek eddig az idén, megközelítve a 2021-es csúcsokat. Ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos részvényrali ebben az évben 67 százalékot dobott az Arm árfolyamán. A SoftBanknak március végén mintegy 30 milliárd dollár készpénze volt.
Az aktivista befektetők általában veszteséges cégekben szereznek kisebbségi részesedést, majd letámadják a menedzsmentet, és merész átalakítási terveket terjesztenek a közgyűlés elé, lázadást szítva a kisrészvényesek körében. De arra is láthattunk példát, amikor nyereséges cégek esetén a profit felhasználása miatt indítottak palotaforradalmat. Ritkább eset, amikor a hóhért akasztják, s az aktivista befektetőt más aktivisták szorongatják. Minden esetben a részvény felértékelése a céljuk.
A SoftBankot az elmúlt években elhúzódó kudarcsorozat érte a Vision Fund befektetéseivel.
A vállalat 140 milliárd dollárt költött mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó startupokra, még az Nvidiának is korai befektetője volt, ám a rossz időzítések miatt mégis lemaradt az MI-boom első nagy hullámáról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.