Idén eddig 20 százalékkal emelkedett az arany árfolyama, ezzel pedig kevés befektetési termék tudta felvenni a versenyt. Mondjuk a magyar BUX index pont ilyennek számít az indexet alkotó vállalatok jelentős profittermelő képességének és a továbbra is nyomott értékeltségüknek köszönhetően. A globális befektetők többségét azonban mégiscsak jobban érdekli az arany árfolyamának emelkedése.
A fő hajtóerő a jegybankok vásárlása. Az év első felében a világ jegybankjai – főleg a feltörekvő piaci intézmények – 483 tonna aranyat vásároltak. A kínai, indiai vagy a török jegybank lépett fel többek között a vételi oldalon, de a régiós szereplők közül a lengyel jegybank is jelentős vásárló volt.
Mekkora is ez a mennyiség a piac méretéhez képest? A World Gold Council adatai alapján az elmúlt 10 évben átlagosan évi 569 tonna aranyat vásároltak a jegybankok. Idén ennek a mennyiségnek a 85 százalékát már megvették ezek a szereplők az első félévben, így várhatóan bőven átlag feletti vásárlással zárhatják majd az idei évet. Akár az ezer tonna körüli éves mennyiség sem lenne meglepő, ha változatlan ütemben vásárolnak a monetáris intézmények, ami már igen tetemes mennyiség a 4650 tonna körülire becsült teljes piacon. Egy ekkora vevő pedig már komoly árfelhajtó erővel bír. Szintén beszédes szám, hogy az IMF statisztikái szerint minden eddig kibányászott 6 uncia aranyból 1 uncia a jegybanki tartalékok része.
A kínai jegybank tartalékeszközein belül jelenleg csak öt százalékot tesz ki az arany, de az indiai jegybank esetében is mindössze tíz százalék ez az arány. Összehasonlításképpen a magyar jegybank esetében ez a mérték körülbelül 15 százalék.
A kínai jegybank 25 százalékos arány elérését tűzte ki stratégiai célként az eddigi 5 százalékos szinthez képest,
melyben minden bizonnyal szerepet játszik, hogy a lehetőségéhez képest igyekszik elszakadni az amerikai pénzügyi rendszertől, melyben mérföldkövet jelentett az orosz jegybank negatív tapasztalata, mivel a háború kitörése után az amerikai és európai eszközeit is befagyasztották. Az arany esetében viszont nem kell ilyen jellegű kockázattól tartani. Emellett az arany jegybanki tartalék jellege segíti a jüan elfogadását, mint konvertibilis deviza – ezt máskülönben csak úgy lehetne elérni, ha az ország teljesen liberalizálná pénzügyi rendszerét, amit a kínai államhatalom nem támogat. A kínai jegybank és valószínűleg más feltörekvő piaci jegybankok is még hosszú ideig jelen lesznek az arany keresleti oldalon. Ráadásul más, normál piaci szereplőkkel ellentétben motivációjukból adódóan meglehetősen árérzéketlen szereplők.
A másik szegmens, amiben erősödött az arany iránti kereslet, azok a kínai magánszemélyek. Az egyéb befektetési eszközök elérhetősége, illetve a helyi részvény és ingatlanpiac áresése miatt egyre inkább a fizikai arany felé fordulnak a kínai háztartások. És mivel ők is részben kényszerpályán mozognak, így a kínai magánvásárlók is kevésbé árfüggők. Ez is teret biztosíthat a további áremelkedésnek.
Miközben az arany árfolyama emelkedett, az ETF-ek és hasonló jellegű befektetési termékek esetében már negyedévek óta tartó kiáramlás tapasztalható a Covid-pánikban tapasztalható hirtelen felfutást követően. Ez egyúttal azt is mutatja, hogy a befektetők jelentős része elmulasztotta – legalább is eddig – az aranyban rejlő lehetőséget, sőt inkább elfordult az eszköztől. A pénzügyi befektetők pálfordulása, az arany alapokba történő pénzbeáramlás akár további gyors áremelkedést is okozhat. Az amerikai jegybank, a Fed jövőbeli kamatcsökkentései ráadásul még vonzóbbá is teszik a kamatot nem fizető nemesfém tartását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.