Az egy évtizedre visszatekintő munkahelyvédelmi programnak annyi, a Volkswagen hamarosan intenzív és fájdalmas leépítésekbe kezd, elsősorban németországi egységei körében. A cél: megspórolni 10 milliárd eurót és az üzemi haszonkulcsot az első fél évet jellemző igen szerény 2,3 százalékról 2026-ra 6,5 százalékra felsrófolni. Egy éve még 3,8 százalékon állt ez a befektetők által legnagyobb figyelemmel követett mutató.
A kínai konkurencia nyomása alatt szenvedő Volkswagen csoportnál egyelőre a névadó márkát érintik a szigorítások,
egyelőre megmenekült a megszorításoktól, ami nem jelenti azt, hogy ne kellene maguknak is takarékoskodniuk amin lehet és érdemes.
A Volkswagen előtt álló lehetőségeket szerda délelőtt vázolta fel Thomas Schaefer VW-vezérigazgató és Arno Antlitz pénzügyi vezető a társaság wolfsburgi székhelyén, a mintegy 16 ezer dolgozó előtt megtartott gyűlésen. Mint mondták, két németországi VW-gyár kapacitásának megfelelő jármű esett ki. Antlitz szerint
félmillió Volkswagennel kevesebbet igényelt a piac, s bármilyen fájó is, a gyártókapacitásokat muszáj a kereslethez igazítaniuk.
Európában kétmillió autóval csökkent a teljes piac mérete – érvelt a pénzügyi igazgató a Bloomberg beszámolója szerint. A Volkswagen csoport tavaly nagyjából 9 millió járművet gyártott, szemben a 14 milliós összkapacitással.
Növelnünk kell a termelékenységet és csökkentenünk kell a költségeket, hogy ismét minőségi autókat kínálhassunk megfizethető áron!
– adta ki a jelszót Antlitz hangos nemtetszést kiváltva hallgatóságából. Hozzátette, hogy már legfeljebb egy vagy két évük lehet, hogy megfordítsák a negatív trendet, s ezt az időt optimálisan kell kihasználniuk.
A VW éveken át homokba dugta a fejét, nem vett tudomást a túlkapacitások leépítésének szükségességéről és a versenyképesség visszaeséséről, s ezért most nagy árat fizet. A cég és a dolgozói is, akik közül sok ezret lesznek kénytelenek elbocsátani az eddig betartott foglalkoztatási kötelezettségük egyoldalú felrúgásával.
Ezzel a Volkswagen frontot nyit, s kimondatlanul a nagyhatalmú szakszervezetekkel való leszámolást helyezi kilátásba, amelyek rugalmatlansága és erős érdekérvényesítő képessége ma már az ország legfontosabb iparágának a jövőjét sodorja veszélybe. (Nem véletlenül ágált Elon Musk is az ellen, hogy a szakszervezetek betehessék a lábukat Tesla grünheidei Gigafactoryjába...)
A munkásgyűlésen részt vevők a „Mi vagyunk a Volkswagen, nem ti” feliratú transzparensekkel és csípős beszólásokkal üzentek a cégvezetésnek.
Nem kímélte a vezetőséget a gyűlésen felszólaló Daniela Cavallo, a VW legfőbb munkavállalói képviselője és felügyelőbizottsági tagja sem, aki azt mondta, hogy harcolni fog a gyárbezárások ellen, hozzátéve, hogy a dolgozóknak nem szabadna szenvedniük a menedzsment hibáiért, például azért, hogy az Egyesült Államokban és Kínában rosszul áll a szénájuk.
A Volkswagen nem a németországi telephelyei és a magas német személyzeti költségek miatt gyengélkedik, hanem a vezetőség gyatra munkája miatt
– hangoztatta Cavallo, aki szerint a 10 milliárd eurós takarékossági programból már teljesítettek 7 milliárdot, s a fennmaradó részből is marginális arányt képviselnek a munkaerővel kapcsolatos tételek. Szavaiból arra lehetett következtetni, hogy a vezetést kellene elküldeni, nem a kétkezi munkásokat.
A Toyota mögött a világ második legnagyobb autógyártójának számító VW-csoport már a hétvégén jelezte, hogy gyárbezárások nélkül nem tudja rendezni sorait.
Maga a Volkswagen márka olyannyira belebetegedett az elektromos átállásba, hogy a hasznot már alig hoz,
a csoportok a luxus és a prémiumkategóriás márkák tartják a víz fölött, de még az ugyancsak tömegterméknek számító Škoda és Seat is jobban húz a Volkswagennél.
A VW gondjaihoz nagyban hozzájárult, hogy Európa az elektromos autókra való átállás globális lassulásának középpontjában áll, miután számos ország, köztük Németország és Svédország csökkentette vagy megszüntette a gáláns állami ösztönzőket.
A Just Auto adatai szerint az autóeladások még mindig közel ötödével alacsonyabbak a járvány előtti szinthez képest, és a gyártók – köztük a VW, a Stellantis és a Renault – elemzők szerint veszteségesen működtetik egyes gyáraikat.
Olaf Scholz kancellár kabinetje érzékelve a járműiparban uralkodó közhangulatot tűzoltásba kezdett, és évi 465 millió euró adókedvezménnyel bátorítja a cégeket flottájuk elektronizálására, nyilván a német gyártók villanyautóinak megvásárlását támogatva.
A program 2028-ig szól. Scholzék sokban hibáztathatók ugyan, de a lakossági zöldautó-vásárlásokhoz nyújtott támogatások múlt decemberi azonnali kivezetéséért semmiképp sem. Az ellenzéki kereszténydemokrata párt (CDU) járta ki a karlsruhei alkotmánybíróságnál, hogy a környezetvédelmi uniós forrásokat ne lehessen zéró emissziós autók vásárlásához felhasználni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.