Megtiltották a szardínia halászatát Horvátországban

A horvát kormány december 16-án szardíniahalászati tilalmat vezetett be az Adria hozzájuk tartozó részén. A környezetvédelmi okokra visszavezethető korlátozás február 28-ig tart. Az említett faj állománya ugyanis az elmúlt húsz évben rendkívül megcsappant, a dalmát partvidék egyes részein meg is feleződött. 

Ez azért is nagy probléma, mert az apró hal eltűnése felboríthatja a térség ökoszisztémáját. A szardínia ugyanis a ragadozó halak legfőbb tápláléka, 

ezért létszámának esetleges csökkenése más fajokra is kihatna, sőt kihalása esetén legfőbb táplálékai, a planktonok és a moszatok is elszaporodnának, ez pedig szintén károsan hatna az élővilágra. Ebből adódóan bizonyos szigetek – amilyen például a Palagruza – környékén már évek óta tilos a halászata. A téli tilalom bevezetésére azért volt szükség, mert a kék halak családjába tartozó uszonyosok ilyenkor szaporodnak. 

A horvát halászok egyébként évente mintegy 60 ezer tonna szardíniát fognak ki az Adriából, ennek nagy részét a halpiacokon frissen értékesítik, de konzerv formájában világszerte kaphatók. A friss szardínia időszakos eltűnése a halpiacokról egyébként jelentős bevételkiesést okoz a halászoknak és a halárusoknak is. 

Ennek legfőbb oka, hogy az apró hal napjaink egyik legolcsóbb tápláléka, alkalomadtán kilogrammonként már 150-200 forintért is hozzá lehet jutni, 

így fontos szerepet tölt be a társadalom szegényebb rétegeinek étrendjében. Mivel most eltűnt a polcokról, ezért érezhetően kevesebb a vásárló a halpiacokon, ami ahhoz vezet, hogy a többi, drágább hal is kevésbé fogy. Érdekesség ugyanakkor, hogy a szardínia kifogását sem az ugyanabban a vízben tevékenykedő szlovének, sem az olaszok egyelőre nem korlátozták. 

Éppen ezért a horvát halászok véleménye nagyon megosztott a tilalom kapcsán. Egy a Novi List lapnak nyilatkozó halász arra panaszkodik, hogy az ő hálóikat gyakran csupán pár kilométer választja el a szlovén halászok munkaeszközeitől, így hát, amit ők nem foghatnak ki, azt most kifogják a legnagyobb vetélytársaik. 

A halászok ezért úgy vélik, hogy a kormány a korlátozás bevezetésével hátrányos helyzetbe hozza őket. 

A kialakult helyzet legnagyobb nyertesei az élelmes kereskedők, akik kihasználják az alkalmat, és Szlovéniából importálnak halat Horvátországba, ahol ideiglenesen akár dupla haszonnal is értékesíthetik.