Milliárdos thriller várhat ránk a Garroson

Javában zajlik a 128. francia nyílt teniszbajnokság, melynek története jóval messzebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk, és idén még a korábbi éveknél is kiszámíthatatlanabb végkimenetelre számíthatunk a férfi és a női versenyen egyaránt.

Nem mindig salakon játszották a francia bajnokságot

Először 1891-ben szerveztek teniszbajnokságot francia klubokban ütögető férfiaknak, a nők csak hat évvel később, 1897-ben csatlakoztak a mezőnyhöz. A hazai klubtagság 1925-ig volt feltétele az indulásnak, tehát eddig a pontig gyakorlatilag csak francia teniszezők léphettek pályára. Érdekesség, hogy 1927-ig a bajnokságot a Racing Club de France és a Stade Français füves pályáin tartották, mígnem 1928-ban felavatták a boulogne-i erdő melletti teniszközpontot, amely eredetileg azért épült, hogy a válogatott méltó környezetben védhesse meg címét a Davis Kupában.

A területet és a tornát Roland Garros pilótahadnagyról nevezték el, aki 1913-ban elsőként repülte át a Földközi-tengert.

Az „open era” 1968-as kezdetekor a Roland Garros volt az első Grand Slam-torna, amely nyitottá vált a profi játékosok előtt.

Már az első fordulóval is sokat lehet keresni

2007 óta a férfiak és a nők ugyanakkora pénzdíjban részesülnek. A torna összdíjazása 42 661 000 euró, melyből az egyéni bajnokok 2,3 millió eurót, a döntősök 1,18 milliót, az elődöntősök 590 ezer eurót, a negyeddöntősök 415 ezret, a nyolcaddöntősök 243 ezret vihetnek haza. A harmadik fordulóban 143 ezer, a második fordulóban 87 ezer, míg az első fordulóban 46 ezer euróval gazdagodhatnak a játékosok.

FÉRFI/NŐI EGYES

Fordulónként (euró)

Győztes

2,3 millió

+4,45

Döntős

1,18 millió

+5,36

Elődöntő

590 ezer

+5,36

Negyeddöntő

425 ezer

+9,21

Nyolcaddöntő

243 ezer

+9,46

Harmadik forduló

143 ezer

+10

Második forduló

87 ezer

+10,13

Első forduló

46 ezer

+15

Nem járnak rosszul tehát a főtáblára került magyar teniszezők sem, hiszen már az első fordulóért is közel 15 millió forint üti a markukat. Az első körös pénzdíjakat nem mellesleg 15 százalékkal emelték tavaly óta, a győztesek díjazását pedig 4,55 százalékkal emelték a rendezők.

Kötelező innováció a centerpályán

Évek óta a Garros az idény legproblémásabb versenye amiatt, hogy a többi GS-helyszínnel ellentétben még mindig nincs tető a a centerpálya felett. Ennek következtében, ha Párizsban elered az eső, „vége a világnak”. Szó szerint, ugyanis a játékosok már több ízben is bojkottal fenyegetőztek.

A tető-gate 2017-ben vált tarthatatlanná, ekkor ugyanis a játékosok többet várakoztak az öltözőben esőszünet miatt, mint amennyi időt a pályán töltöttek. Teljes napokat állt a játék, és volt, hogy csak egyetlen órát játszhattak a versenyzők.

A probléma nem új keletű, már korábban is különítettek el bizonyos összeget a költségvetésből tetőépítésre, azonban a pénz nyomtalanul eltűnt. Ennek következményeként a Francia Teniszszövetség – s annak elnöke, Jean Gachassin – ellen korrupció és hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozás indult.

A dolgok most kétségtelenül jó irányba fordultak, ugyanis a Philip Chatrier (centrpálya) felújítása tavaly megkezdődött , s a hírek szerint a versenyzők teljesen oda meg vissza vannak az újdonságoktól. Gilles Jourdan, a Roland Garros korszerűsítési műveleteinek vezetője szerint az elmúlt egy évben 800-900 munkás dolgozott éjjel-nappal az építkezésen, s ha hinni lehet a folyosói pletykáknak, a jövő évi Garroson már tetővel a fejük fölött ütögethetnek a játékosok az esőben.

A verseny szervezői ráadásul abban reménykednek, hogy az új Chatrier-tető a következő évben lehetővé teszi, hogy az ausztrál és az amerikai GS-ekhez hasonlóan éjszaka is játsszanak a stadionban.

A beszámolók szerint

a Philippe Chatrier stadion teljes költsége 150 millió eurót kóstált (közel 50 milliárd forint), a teljes Garros-helyszín felújítása pedig 360 millióba (117 milliárd forint) kerül majd.

A pálya talaját már-már túlzó tudományossággal gondozzák, különböző rétegeit vizsgálják, lazítják, s a híres vörös salakért sem kell messzire menni, Párizsból hozzák a vörös téglaport.

https://www.youtube.com/watch?v=0LH3rocRd1w

Többesélyes a férfi vonal

Bár Párizsban általában a 11-szeres győztes Rafael Nadalnak áll a zászló, idén korántsem ilyen egyértelmű a helyzet. Persze nem vitathatjuk, hogy a salakkirály valóban az első számú esélyes, főleg azok után, hogy a római 1000-es tornán nemrégiben csúnyán helyben hagyta Novak Djokovicot – az első játszmában egy laza 6:0-át osztott ki a szerbnek –, de biztosak lehetünk abban, hogy a jelenlegi világelső mindent megtesz majd azért, hogy a Grand Slam ranglistán közelebb kerüljön Nadalhoz.

Ráadásul Djokovic nem csak egy sima Garros-győzelemre hajt, hanem hogy ismételten teljesítse az úgynevezett Nole Slamet (Nole Djokovic beveneve). Djokovicnak ugyanis lehetősége van arra, hogy

a Garros-serleg elhódítása után egyszerre legyen címvédő mind a négy Grand Slam tornán, hiszen ő nyerte a tavalyi Wimbledont, a US Opent és idén az Australian Opent is behúzta.

Nadalon és Djokovicon kívül óriási esélye lehet az osztrák Dominic Thiemnek, aki már koránt sem nevezhető fiatal tehetségnek. Thiem játéka rettenetesen hatékony salakon, pláne, hogy ez a kedvenc borítása is. Nadalt is verte már salakon, szóval annyira biztosan nem lesz megilletődve a fiú, hogy ne remélhetnénk tőle egy GS-trófeát. Mindenképpen fontos megemlíteni, hogy az osztrákok kedvence ráadásul szép lassan és csendben felkúszott a világranglista 4. helyére a Djokovic-Nadal-Federer bombasztikus trió mögé. Thiem tehát már ott dörömböl a nagy képzeletbeli ajtón.

Bármilyen furcsa, de Roger Federer a sötét ló kategóriába tartozik, ugyanis a svájci évek óta nem játszott salakon – így Párizsban sem –, ezért a legendás játékos esélyei teljesen kiszámíthatatlanok.

A nőknél minden torna lutri

Mióta Serena Williams szülési szabadságra ment, totális káosz van a női teniszben. Annak idején azért viszonylag nagy magabiztossággal lehetett megjósolni, hogy ő vagy testvére, Venus nyer, később bejött a képbe Kerber is (aki vasárnap már az első fordulóban kiesett).

Serena anyaszerepe óta viszont nyert major tornát Ostapenko, Muguruza, Stephens, Wozniacki, Halep, Kerber és Osaka is. Az elmúlt nyolc Grand Slamet tehát hét hölgy vihette haza.

Hogy most mi lesz Serenával, az óriási kérdés, ugyanis tavasszal sorra mondta le a tornákat, őt azonban – mint tudjuk – sosem lehet leírni. Első számú kihívója lehet Naomi Osaka, a legutóbbi két GS győztese. Mindenképpen számolni kell a tavalyi győztes Simona Haleppel is, főként, hogy a román játékos kifejezetten szeret salakon játszani.

Vannak magyar remények

Bár az alanyi jogon főtáblára kerülő Fucsovics Márton az első fordulóban búcsúzott a Diego Schwartzman elleni meccs után, még mindig vannak magyar remények.

Babos Tímea ugyanis párosban sokáig menetelhet párjával, Kristina Mladenoviccsal. Bár a páros világranglistán jelenleg csak a hetedik helyen áll a világbajnok kettős, nyilvánvalóan a torna kimagasló esélyesének számítanak. Amennyiben a magyar-francia páros elhódítja a francia Open serlegét, úgy 580 ezer eurót (közel 189 millió forintot) felezhetnek el.

Novak Djokovic az üzletben is ász

A világ leggazdagabb teniszezője pályán kívül is aktív, hiszen étteremláncot indított szülőhazájában, saját márkás élelmiszercsaládot dobott piacra, ingyenes étkezdét nyitott a szerb hajléktalanoknak, és felépített már 37 iskolát. Novak Djokovic üzleti motivációja az étkezésen és a segítségnyújtáson alapszik.