Elhunyt az ember, aki milliárdos show-biznisszé formálta az NBA-t

Hetvenhét éves korában elhunyt az NBA atyja, David Stern. December 12-én agyvérzést kapott, és életmentő műtéten esett át. Kedden a szervezete feladta a harcot. Halálát az NBA közleményben tudatta – írja a New York Times.

David Stern az NBA negyedik vezetője volt. Harminc éven keresztül, 1984. február elsejétől 2014. február elsejéig vezette a szövetséget. Sokan tartottak nyers vezetési stílusától. Olyan marketingelképzelésekkel rukkolt elő, amelyek kiemelték a ligát a sötét időszakból, és a jólét, a népszerűség egy új szintjére helyezték nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte. Ennek eredményeként az NBA legnagyobb sztárjai olyan világhírnévre tettek szert, mint a labdarúgók, és a világ legtávolabbi régióiban is ismerték a nevüket.

Stern színre lépése előtt az NBA mind a bevételt tekintve, mind a televíziós profilban el volt maradva az NFL-hez (National Football League), valamint a Major League Baseballhoz (MLB) képest. Az NFL-t irányító Pete Rozelle-t is meghaladva ő volt a leghosszabb ideig regnáló vezető az észak-amerikai csapatsportok történetében.

Ő felügyelte annak a ligának a növekedését, amelyet az 1970-es években még a megszűnés fenyegetett, ám az ő irányításával egy több milliárd dolláros vállalkozássá fejlődött.

Stern nagy sikert aratott azzal, hogy az NBA legnagyobb neveire irányította a reflektorfényt. Megértette, hogy ők teszik vonzóvá a sportágat világszerte. Ilyen nagy húzónév volt Magic Johnson, Larry Bird, Michael Jordan vagy éppen Charles Barkley. Stern hivatali ideje gyakorlatilag a Jordan-korszak elindításával kezdődött 1984-ben.

A The New York Times beszámolója szerint egy 2014-es interjúban Stern azt mondta, hogy az egyik legkedvesebb emléke az 1992-es olimpiát megnyerő amerikai férfi-kosárlabdacsapat, a Dream Team volt, amely az említett csillagokra épült.

Jó volt látni, hogy egy olyan bajnokság sztárjait ünneplik úgy, mint a Beatlest, amely nem sokkal ezelőtt még elég mélyen volt

– mondta.

Stern regnálása alatt hét új csapat került be az NBA-be, köztük 1995-ben Kanadában a Toronto Raptors és a Vancouver (ma Memphis) Grizzlies. 2004-ben a Charlotte Bobcats (ma Hornets) is megérkezett a bajnokságba, ezzel pedig már harminc csapatot számlált a liga. Olyan új, világszerte ismert csillagok is megjelentek, mint Kobe Bryant vagy LeBron James. Szintén a Stern-időszakban, 1997-ben vezették be a női NBA-t, valamint az úgynevezett G Ligát, amely az NBA egyfajta előszobájának, ha úgy tetszik, tartalékbajnokságnak felel meg.

A franchise-érték emelkedésével a játékosok fizetése is növekedett. 1984-ben még 250 ezer dollár (mai értéken 9 millió dollár) volt az éves átlagfizetés a ligában.

Mire 2014-ben Stern átadta helyét utódjának, Adam Silvernek, az NBA 15 irodával rendelkezett az Egyesült Államokon kívül.

Több mint kétszáz országban született megállapodás a televíziós közvetítési jogokról, és több mint negyven nyelven közvetítenek NBA-mérkőzéseket.

A globális növekedés a játékosok származását tekintve is nyomon követhető. A jelenlegi szezonban 38 országból 108 játékos szerepel a ligában. A mostani zsinórban a hatodik szezon, amikor legalább száz, nem amerikai játékos szerepel a bajnokságban.

A modern marketing egyik alapítója

Stern NBA-vel való kapcsolata 1966-ban indult, amikor frissen végzett jogászként annál az ügyvédi irodánál helyezkedett el, amely az NBA-t képviselte.

Hivatalosan 1978-ban csatlakozott az NBA-hez, amikor a regnáló biztos, Larry O’Brien tanácsadója lett. Nehéz idők jártak ekkor a ligára, amely már-már érdektelenségbe fulladt. 1979 és 1981 között hét döntőmérkőzést is késleltetve, 23.30-kor adtak le a CBS-en.

A bajnokságnak további károkat okozott, hogy a The Los Angeles Times 1980. augusztusi beszámolója szerint a játékosok 40-75 százaléka használt kokaint. Az 1980–1981-es szezonban a 23 csapatból 16 veszteséges volt.

David Stern 1980 novemberében lett az NBA alelnöke. 1983-ban a kábítószer-problémák visszaszorítása érdekében kötelező drogtesztet vezetett be, ezzel az NBA lett az első nagyobb sportbajnokság, amely ezt megvalósította. Amint 1984-ben ő lett az NBA komisszárja, a kisebb csapatokat segítendő 3,8 millió dolláros (ma árfolyamon 9 millió dollár) fizetési sapkát vezetett be csapatonként az 1984–1985-ös szezonban.

Utódja, Adam Silver „a modern marketing egyik alapítójának” nevezte David Sternt.

Amikor a 90-es évek elején bekerültem az NBA-be, a ligát nem tekintették olyan világmárkának, mint manapság.

– nyilatkozta 2014-ben Silver. Hozzátette, David Stern volt az első aki, az adott technikai lehetőségekhez mérten a legmodernebb marketingeszközöket alkalmazta a ligában.

David Stern 2014-es leköszönését követően rögtön bekerült az NBA-hírességek csarnokába, két évvel később pedig a FIBA Hall of Fame-nek is tagja lett.

David Stern házas volt, két fiúgyermek, Andrew és Eric édesapja.

A Stern-éra számokban

Nézzünk egy-két konkrét adatot a Stern-időszakból. Az 1980–1981-es szezonban 23-ból 16 csapat veszteséges volt. Ebben az időszakban az arénák mindössze 58 százalékos kihasználtsággal üzemeltek, átlagosan tízezer néző látogatott ki egy meccsre, a teljes látogatottság csaknem egymillióval csökkent az előző évhez képest – írja a The Ringer egy 1991-es Sports Illustrated-cikkre hivatkozva.

Stern az NBA rendszerszintű problémáinak kezelésére törekedett. Még mielőtt a liga vezetője lett volna, egy úttörő kollektív szerződést dolgozott ki a játékosok szakszervezetével közösen, amely mesterséges gátat szabott annak, hogy a csapatok mennyit költhetnek játékosaikra – ezt nevezik fizetési sapkának. Az egyezség számos kivételt tartalmazott, amelyek lehetővé tették a csapatok számára, hogy átlépjék a felső fizetési küszöböt.

Az új megállapodásba emellett egy új, forradalmi pénzügyi megosztási mechanizmust is belefoglaltak: a fő bevételekből, valamint a televíziós díjakból származó bruttó bevétel 53 százalékát a játékosok között osztották szét, 47 százalék pedig a tulajdonosoknál maradt.

A bevételek ilyen formájú elosztása mindig is vitapont maradt Stern regnálása alatt.

Stern hivatali idején a televíziós jogdíjakból is egyre több pénz folyt be a kasszába – az összeg egészen pontosan a negyvenszeresére emelkedett. A közvetítési jogokért több mint egymilliárd dollárt kaszált a liga az NBC-től, mielőtt 2002-ben egy többéves szerződést kötöttek a felek 4,6 milliárd dollár értékben. Az évek során pedig folyamatosan új magasságokba szöktek a számok. 2014-ben, még Stern leköszönése előtt egy új, kilencéves megállapodást hoztak tető alá a közvetítési jogokról, 24 milliárd dollár értékben. Ez a bevételnövekedés megengedte, hogy lazítsanak a fizetési sapkán, ennek köszönhetően 2016-ban Kevin Durant csatlakozni tudott a Golden State Warriorhoz, amit a kosárlabda történetének egyik legfontosabb pillanataként emlegetnek.

Összességében Stern 2014-es nyugdíjba vonulásakor 634 millió dollár volt az NBA-franchise értéke, ez csaknem harminckétszerese az 1980-as évek eleji 20 millió dolláros átlagnak.