A románok a román helyett ezeket a tengerpartokat választják
Páratlan adottságai ellenére jóindulattal is csak stagnálás jellemzi Románia idegenforgalmát, a valóság azonban sokkal inkább arról árulkodik, hogy hanyatlik az ágazat. Különösen érvényes ez a megállapítás az ország leglátogatottabb üdülőhelyére, a Fekete-tenger partjára, ahol minden eddiginél több kritika érte az idén a vendéglátás és a szolgáltatások színvonalát, valamint az elszabadult árakat.
Nagyon sok turista arra panaszkodott, hogy az ukrajnai háborúra és az energiaválságra hivatkozva a vendéglátóipari egységek jelentős mértékben drágították a díjszabásaikat, az árak már a júniusi szezonkezdetkor 10 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, júliusban és augusztusban pedig további 20-30 százalékos drágulás volt.
Nem véletlen, hogy az idén 20 százalékkal csökkent a szállodát választók száma a román tengerparton, ráadásul a partszakasz ékkövének, egyúttal legdrágább üdülőhelyének számító Mamaián regisztrálták a legsúlyosabb visszaesést: a Konstancához tartozó üdülőtelepen 25-30 százalékkal kevesebb turista foglalt hotelszobát ebben az évben 2021-hez képest.
Alin Burcea, a romániai turisztikai ügynökségek egyesületének (ANAT) elnöke szerint 32 éve nem volt példa a tengerparti szállodavendégek számának ilyen mértékű csökkenésére. A visszaesés főleg a romániai partszakasz északi részén található üdülőtelepeken számottevő, Mamaián a legszembeszökőbb, közben a déli üdülőtelepek – Costinesti, Neptun, Olimp, Vama Veche – jobban fejlődnek.
Az ágazat képviselői egyrészt az ugrásszerű áremelkedésnek tudják be a jelenséget, másrészt annak, hogy a szállodákra többféle alternatívát kínálnak a környékbeli magánlakásokból kialakított szálláshelyek.
Mamaián egyébként a parkolókban felszámolt tarifák is megterhelték a vendég pénztárcáját: tekintettel arra, hogy az üdülőtelepen 332 forintnak megfelelő összegbe kerül egy óra parkolás, a turisták napi 96 lejt (1 lej 83 forint) voltak kénytelenek fizetni a szolgáltatásért (ami egyhetes nyaralás esetén 672 lej), de közfelháborodás hatására a kostancai önkormányzat az éjszakai órákra ingyenessé tette a parkolást.
Szakértők szerint a turisták számának megcsappanását a szállodatulajdonosok hanyagsága is előidézte,
akik bíztak abban, hogy a vendégek „maguktól” vissza fognak járni a 3, 4, 5 csillagos hotelekbe. Ehelyett a turisták inkább magánházaknál kerestek szállást, vagy a külföldi nyaralást választották.
Alin Burcea ANAT-elnök a bukaresti turisztikai minisztériumot is hibáztatja, szerinte a szaktárca semmit nem tett a román tengerpart leromlott közmegítélésének feljavításáért. Úgy vélekedett, hogy a helyzet jövőre tovább romolhat az energiaárak növekedése miatt.
A téma kapcsán korábban vita robbant ki a tengerparti szállásadók és a román média képviselői között, előbbiek ugyanis azzal vádolták a sajtót, hogy előszeretettel mutatják az üdülőtelepek árnyoldalát, ezáltal lejáratják a román tengerpartot.
Elsősorban a belföldi körülmények miatt, másrészt a járvány idején foganatosított korlátozásoktól való szabadulás örömére a lakosságnak látványosan megnőtt a külföldi nyaralás iránti „étvágya”.
A bukaresti jegybank (BNR) adatai szerint a románok az év első felében 3,2 milliárd eurót költöttek külföldi utazásra, ami a tavalyi év első hat hónapjában költött 1,7 milliárdnak majdnem a duplája, de lényegesen nagyobb a járványt megelőző, az idegenforgalomban referenciaévnek számító 2019 hasonló időszakában külföldi vakációzásra fordított 1,9 milliárdhoz képest is.
A romániaiak körében Görögország, Törökország, Bulgária és Egyiptom számít a legkedveltebb külföldi célpontnak.
A jegybank becslése szerint ebben a ritmusban az év végéig a 6 milliárd eurót is elérheti a román turisták által külföldi nyaralásra költött összeg, ami rekordot jelentene. Eközben a külföldi vendégek 1,7 milliárdot költöttek Romániában az idei év első felében, ami több mint a duplája a tavalyi év hasonló időszakában jegyzett 891 milliónak.
A román kormány nemrég határozatot fogadott el az idegenforgalmi beruházások fejlesztési programjának jóváhagyásáról és a befektetési projektek támogatásáról.
Constantin Daniel Cadariu turisztikai miniszter szerint a hangsúlyt a mennyiség helyett a minőségre fektetik, a prioritást pedig a gyógyfürdők és gyógy-, illetve a síturizmus fejlesztése jelenti.
A minősített gyógyfürdők és gyógyüdülők esetén a finanszírozás többek között a kezelőközpontok építésére, felújítására, korszerűsítésére, a gyógyászati eljárásokhoz szükséges berendezések, felszerelések beszerzésére, valamint a gyógyászati tulajdonságokkal büszkélkedő természetes tavak turisztikai célú fejlesztésére irányul.
A természetes gyógytényezőkkel felvértezett, de mindeddig üdülőhelyként nem minősített települések esetén most első alkalommal különítenek el forrásokat kezelőbázisok kiépítésére.
A síturizmus fejlesztésére elkülönített alapokra sípályák, összekötő utak kialakítására, felújítására, korszerűsítésére, felvonók kiépítésére, világítás felszerelésére, hóágyúk, pályakarbantartó gépek beszerzésére, adminisztratív épületek, elsősegélynyújtási pontok, parkolóhelyek, szánkópályák, korcsolyapályák létrehozására lehet pályázni. Finanszírozást lehet kérni a sítelepek nyári kihasználására irányuló projektekre is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.