Világszenzáció lesz a hortobágyi madárszínház, de másra is van ötlet – VG Podcast

Összesen 65 milliárd forintnyi pályázati forrást kell a Területi operatív program (TOP) keretében attrakciófejlesztésre megpályáztatni úgy, hogy abból minden vármegye részesüljön, és a támogatott projektek mindegyike működőképes legyen – mondta Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára a VG Óperencia Podcast legfrissebb epizódjában.

A jelentkezési határidő a megyék döntő többségében még nem járt le, a pályázatok folyamatosan érkeznek, az Aktív Ökoturisztikai Fejlesztési Központ munkatársainak pedig az a feladatuk, hogy olyan projekteket ne engedjenek tovább, amelyek már ránézésre is működésképtelenek.

Láttak már csudákat

Az elmúlt időszakban voltak olyan aktív turisztikai és egyéb fejlesztések is, amelyek finoman szólva sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a cél az, hogy ilyen döntések most ne születhessenek meg – derült ki az államtitkár szavaiból.

Révész Máriusz leszögezte, hogy nem feltétlenül a lombkorona nélküli tanösvényekre gondol, de láttak már csodákat, amikor nem tudták elképzelni, hogy „ez most hogy a csudába alakulhatott ki”. 

A szigorúan az attrakciók működőképességére fókuszáló döntés-előkészítés nem egyszerű feladat, de a jó cél érdekében az esetleges konfliktusokat is vállalniuk kell a döntéshozóknak. 

Az egyik legizgalmasabb projekt Hajdú-Biharban lesz, a vármegye ugyanis úgy döntött, hogy nem osztják el több kisebb részre a fejlesztési forrást, hanem egyetlen ütős, nagy projektet valósítanak meg. Ezáltal

– mondta Révész Máriusz, hozzátéve, hogy ez világszinten is jegyzett attrakciónak ígérkezik, és tulajdonképpen egy olyan fordított állatkert lesz, ahol nem a madarak, hanem az emberek zárkóznak be annak érdekében, hogy az állatokat természetes élőhelyükön, testközelből megfigyelhessék.

A 65 milliárd forint hasznosítását nehezíti, hogy az nem maradt a Ginopban, hanem átkerült a TOP-ba, ahol lakosság- és területarányosan, az egy főre jutó jövedelemmel korrigálva kell elosztani a területek, illetve a vármegyék között. Ez nem kis kihívás, mert például Hevesben ott van a Bükk és a Mátra egy része, valamint a Tisza-tó is, ám kevesebb pénzt kaphat, mint mondjuk Bács-Kiskun megye, amely aktív turisztikai szempontból kevésbé látható, nagy kihívás megtalálni hozzá a megfelelő attrakciókat. 

A Börzsöny viszont most is kedvelt kiránduló desztináció. Most szeretnének egy olyan hálózatot kialakítani Pest és Nógrád vármegyében, amellyel egy rendszerbe szervezik a kerékpáros és vízi turisztikai lehetőségeket. Kell oda egy olyan turisztikai fejlesztés is, hogy ne csak egy pontról, a Királyrétről induljon el mindenki a Börzsönybe, hanem öt-hat megállási, beszállási pontot kiépítve tágítsák az oda vezető közösségi közlekedési lehetőségeket. Ezért fogják például meghosszabbítani Verőce irányában a Királyréti kisvasutat.

– hangzott el, de a Pilisben is terveznek újdonságokat, még ha nem is ilyen léptékűeket, ott is szeretnének előrelépni a turisztikai infrastruktúra kiépítésével.

Stratégiák mentén haladnak

– idézte Seneca szavait az államtitkár, rávilágítva arra, hogy mennyire fontosak a különböző nemzeti fejelsztési stratégiák. 

Már elkészült a nemzeti aktív turisztikai stratégia, és a kerékpáros stratégiát is elfogadta a kormány, gyakorlatilag az utolsó simításokat végzik a vízi turisztikai stratégián, és most készül az aktív életmód stratégia. Utolsó fázisban van a horgászturisztikai stratégia is, amelyről a kormány hamarosan dönt.

A chipsadóból egészségmegőrzésre költenek

Komplex programokkal igyekeznek az egészséges életmódot eredményező szemléletváltást előmozdítani, az ezt megalapozó stratégiák egy részét már elfogadta a kormány  – mondta Révész Máriusz.

A 2013-ban bevezetett népegészségügyi termékadó (neta) 10 százalékát mindig is aktív programokra, tavaly augusztus óta pedig közvetlenül az Aktív Magyarország programjaira lehet felajánlaniuk a cégeknek. Nem könnyű feladat, mert meg kell győzni a cégeket, hogy az általuk egyébként egyáltalán nem szeretett adó esetében még rendelkezzenek is. Az államtitkárság nagyon sok különböző programot hirdetett meg. 

Új-Zélandról indult ki ez a kezdeményezés, azóta már Skandináviában, illetve Angliában is átvették, sőt Magyarországon, konkrétan a XII. kerületben is a szárnyait bontogatja. 

Konkrétan ez azt jelenti, hogy ha valaki például kezdődő magas vérnyomással elmegy a háziorvoshoz, akkor nem pirulát ír fel neki, hanem azt mondja, hogy tessék elmenni hetente négyszer mozogni úgy, hogy a pulzusszám a nyugalmi pulzus felett legyen 30 százalékkal, és így mozogjon egy-egy fél órát vagy egy órát. Svédországban ehhez egy hosszú, 150 oldalas segédkönyv is tartozik, amit lefordítottak, és hamarosan elkezdik a képzéseket szervezni a háziorvosoknak. 

„Igazából még gyerekcipőben járunk, mert 160 millió forinttal indul a program, Svédországban ennek a költségvetése 400 milliárd forint éves szinten, úgyhogy itt van még tér a fejlődésre, de azt hiszem, hogy ha ez a program sikeres lesz, akkor végig kell gondolni, hogy 

– fogalmazott Révész Máriusz.