Tombol a turizmus Athénban, a polgármester változtatást sürget

Míg néhány éve a legtöbb turisztikai célpont azon volt, hogy egész évben érkezzenek hozzá a vendégek, most már azért fáj a döntéshozók feje, hogy hogyan csökkentsék a túlzásba vitt turizmust. Így van ezzel Athén is, amely tavaly 7 milliónál is több turistát fogadott, és a szakértők szerint az érkezők száma ehhez képest idén 20 százalékkal emelkedhet. Viszonyításképpen: Athén lakossága az agglomerációval együtt ennek kevesebb mint a fele, csupán 3 millió 150 ezer fő.

A turistaáradat egyrészt jót tesz Görögország és a fővárosa gazdaságának, hiszen jelentősen fellendíti a GDP-t és az adóbevételeket, másrészt azonban a népszerűség nagy terhet ró a kisebb teherviselésre tervezett infrastruktúrára és a szűkös helyi erőforrásokra.

A túl sok turista lakhatási válság okozott Athénban

A szállodák építése ugyanis korántsem elegendő, ha a város infrastruktúrája elmaradott. A túlturizmus miatt megugrottak a lakásárak és a lakásbérletek árai is, amelyek lakhatási válsághoz vezettek. A rövid távú bérlemények felfutásával ugyanis a családok és a diákok kiszorulnak a lakáspiacról – mutatott rá Katerina Kikilia, a Nyugat-attikai Egyetem turisztikai menedzsment tanára az Euronewsnak.

A bérleti díjak az egekbe szöktek, különösen a turisták által kedvelt metrómegállók közelében. Az ingatlanok vásárlásánál pedig ritka a jó ár-érték arány.

– magyarázta Antonisz Markopulosz, a Prosperty ingatlantársaság társalapítója, majd hozzátette, hogy „sok felújított ingatlant rövid távú bérbeadásra adnak, vagy zárt hálózaton keresztül értékesítenek, ezáltal soha nem jutnak el az általános piacra”.

„A turisták kiszorítják az eredeti lakosokat, és megváltoztatják a városrészek jellegét. A lakhatási kérdés kardinálissá vált” – írta az ombudsman a fenntartható turizmusról szóló jelentésében.

Harrisz Dukasz polgármester a fenntartható turizmusra törekszik, azaz arra, hogy a látogatók ne mélyítsék a városi egyenlőtlenségeket. Ennek érdekében a városvezető olyan tanulmányt készíttet, amely meghatározza, hogy a település hány embert képes befogadni fenntartható módon, és amely elemzi a rövid távú bérletekre és az egyéb szálláshelyekre vonatkozó adatokat. Addig is a politikus azt szeretné elérni, hogy az ötcsillagos szállodák által fizetett napi 10 eurós klímaadót csoportosítsák át az önkormányzathoz infrastruktúra-fejlesztésre.