BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Airline,Ground,Staff,Is,Using,Metal,Scanner,For,Security,Check

Újból szigorúan ellenőrzik a folyadékot a repülőtereken

Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket annak az előírásnak a lazítása, amely a légi utasoknál lévő folyadék mennyiségének ellenőrzésére vonatkozott. Visszaállt a szigor a repülőtereken, újból használni kell az átlátszó műanyag zacskókat.

Visszaállítják a korábban hatályban lévő folyadékkorlátozást a repülőtereken. Arról, hogy ez kiket érint és miért, Varga G. Gábort, az Egek ura blog alapítóját kérdezte az InfoRádió.

repülőterek
Ismét lesz a repülőtereken hagyományos folyadékellenőrzés / Fotó: Shutterstock

Rövid életű volt a repülőtéri ellenőrzés lazítása

Nem olyan régen jelentek meg a repülőtereken azok az úgynevezett C3-as típusú átvilágító berendezések, amelyeket alkalmasnak tartottak a folyadékok mennyiségének és típusának azonosítására és így arra is, hogy kiszűrjék az ártalmas anyagokat. Az EU engedélyezte is, hogy az ilyen eszközt használó légikikötők feloldják a 100 milliliteres folyadékkorlátot. Mostanra azonban kiderült, hogy ezek a berendezések nem hozzák az elvárt eredményeket. Az Európai Bizottság rendelete szerint szeptembertől emiatt azokon a repülőtereken is visszaállt az utasok kézipoggyászaiban szállított folyékony anyagokra, aeroszolokra és gélekre (Liquids, aerosols, gels – LAG) vonatkozó szabály, ahol ezt eltörölték.

A szigorítás az Európai Unió tagállamai mellett Izland, Svájc, Liechtenstein és Norvégia repülőtereire is vonatkozik, az Egyesült Királyság pedig már június 9-én visszaállította a szabályt. Így szeptember 1-jétől az utasok újra legfeljebb 100 milliliteres kiszerelésben szállíthatnak a kézipoggyászaikban folyadékokat, aeroszolokat és géleket, maximum 10 darabot,

ezeket pedig egyetlen egy liter űrtartalmú, átlátszó és visszazárható tasakban kell szállítaniuk.

A szabály alól a gyógyszerek és a speciális élelmiszerek (például bébiétel) kivételt képeznek, ezeket továbbra is a mennyiségre és kiszerelésre vonatkozó korlátozás nélkül szállíthatják az utasok, ám az ellenőrzést végző személyzetnek ezeket is be kell mutatni és az átvilágító berendezésbe be kell helyezni.

Visszatér a korábbi folyadékszabály a repülőterekre

„A 100 milliliteres folyadékkorlátozásként közismert szabály rendkívüli módon lelassította és körülményessé tette a biztonsági ellenőrzést az elmúlt mintegy másfél évtizedben. Évek óta voltak törekvések arra, hogy ezt a szigort enyhítsék” – mondta az InfoRádióban Varga G. Gábor, az Egek ura blog alapítója. Hozzátette: a különböző biztonsági cégek kidolgoztak olyan technológiákat, amelyekkel automatizálható a csomagok átvizsgálása, felismerhető, hogy mennyi folyadék van a kézipoggyászban,

  • nem kell ezt kipakolni,
  • nem kell manuálisan ellenőrizni,
  • nem kell átlátszó tasakokba tenni.

Amikor ezeket a biztonsági berendezéseket üzembe helyezték az első néhány repülőtéren, akkor ott a hatóságok jóváhagyásával eltörölték a folyadékszabályt. Mára ezekről a berendezésekről derült ki, hogy nem végzik a munkájukat olyan hatékonyan és precízen, mint ahogy számítottak rá, ezért a hatóságok felülvizsgálták a korábbi álláspontjukat, és ezeken a repülőtereken újra érvénybe léptették a 100 milliliteres folyadékszabályozást.

A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren ez az intézkedés nem hoz változást, hiszen Magyarországon, bár már teszteltek egy ilyen berendezést, nem állították munkába, hanem mindvégig érvényben voltak a folyadékkorlátozások.

A gyorsan intézkedő repterek jártak rosszul

A hírről az AIRportal.hu is beszámolt. A fentiekhez hozzáteszi, hogy a szigorítás az Európai Repülőterek Nemzetközi Tanácsának (ACI Europe) korábbi közleménye szerint főként azon repülőtereknek csapás, amelyek az utasbiztonsági ellenőrző pontok áteresztőképességének növelése és az utazási élmény javítása érdekében jóhiszeműen az első között beruháztak az új technológiába. 

A C3-as szkennerek beszerzése átlagosan nyolcszor többe kerül a hagyományos röntgensugaras gépeknél, emellett a karbantartási költségek is négyszer magasabbak.

A bizottság közlése szerint a korlátozás csak ideiglenes, ám feloldására sem ütemtervet, sem eljárást nem dolgozott ki a testület. Olivier Jankovec, az ACI Europe főigazgatója szerint a rendelkezésnek minden repülőtér eleget tesz, mert a biztonság az első, ugyanakkor az ügy megkérdőjelezi az iparág bizalmát a légiközlekedés-védelmi berendezések jelenlegi uniós tanúsítási rendszerében.

Készülhetünk a szkenneres arcfelismerésre

A repülőtéri utazás egyszerűsítésére, biztonságosabbá tételére és felgyorsítására tervezett biometrikus rendszer lehetővé teszi az utasok számára, hogy kizárólag arcfelismeréssel haladjanak át a biztonsági ellenőrzéseken és kapukon. A FaceBoarding technológiát a 18 év felettiek vehetik igénybe két olaszországi repülőtéren. A Világgazdaság korábbi megkeresésére a Budapest Airport azt válaszolta, hogy Ferihegyen is várható hasonló rendszer tesztelése. A FaceBoarding úgy működik, hogy miután bejelentkeztek a járatra, az utasok a repülőtéri kioszkokon mutatják be dokumentumaikat és szkennelik az arcukat. Az Euronews úgy tudja, 2025. december 31-ig mindenki saját maga dönthet arról, hogy csak egy vagy az összes járatra regisztrál-e.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.