Méretek és nézetek: néhány gondolat a regionális áramtőzsdéről
A regionális áramtőzsdével kapcsolatos hírek legalább annyi kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak. Magyarországon már van áramtőzsde, és a rezsicsökkentés 2022-es reformja óta a HUPX igazi „kisceleb” lett: ezrek követik a napi elszámolóár alakulását, hiszen ettől függ, mennyit fognak a hónap végén az áramért fizetni (ún. HUPX-alapú árképlet). Ez a rövid írás azt próbálja meg bemutatni, hogy a HUPX átalakítását alaposan és többször meg kell gondolni. Ahogy a tapasztalt texasi farmer mondaná: ami nem romlott el, azt nem kell javítani.
Az első és legfontosabb szempont az, hogy áramtőzsde nélkül nincs liberalizált piac. A tőzsde a legtisztább és legmegbízhatóbb árjelzés a piaci szereplők felé: amikor a HUPX másnapi elszámolóára délben megjelenik a honlapon, a kereskedők és a fent említett fogyasztók pontosan tudják, hogy mi az elektromos áram valós ára a következő napra (day-ahead). Ugyanennyire fontos a HUPX napon belüli (intraday) piac is. Kölcsönös és feltétel nélküli bizalmi viszony van a HUPX és a piaci szereplők között: vakon megbíznak egymásban. Hogyan alakult ki ez a bizalom? 2010-es nyitása óta a HUPX teljesen transzparensen és professzionális módon működött és működik. A regionális tőzsde felé ez az első és legfontosabb kihívás: hogyan lehet ezt a tizennégy éves kereskedői bizalmat az új tőzsdére „átvinni”? Biztosan ott lesz az a transzparencia és profi működés, amely a HUPX sikerének az alapja volt?
A második téma a geopolitika.
A hivatalos bejelentés szerint a regionális áramtőzsdének három tagja lesz: Szerbia, Szlovénia és Magyarország.
Aki elég idős ahhoz, hogy emlékezzen Jugoszlávia térképére, az tudja, hogy Szerbia és Szlovénia között van egy harmadik ország. Hogyan lehet regionális áramtőzsdét csinálni, ha abból Horvátország kimarad? Földrajzi fekvése és egyre meghatározóbb energiapiaci jelentősége miatt Horvátországot regionális szinten nem lehet megkerülni. A régió egyik legfontosabb atomerőműve, Krsko horvát–szlovén közös tulajdonban van. A horvát–magyar határmetszéken éppen most vezették be a 15 perces napon belüli áramkereskedést: európai szinten is fantasztikus eredmény ez, ami mind a két országban segíti az időjárásfüggő termelőket (magyar oldalon elsősorban a naphoz, a horváton a szélhez kötődőket). A horvát Krk szigeti LNG-terminál a Szerbián keresztül Magyarországra érkező orosz gáz izgalmas alternatívája. A magyar–horvát energia-együttműködésnek sajnos évek óta vannak érzékeny pontjai (lásd Janaf/Adria olajtranzitdíj). Ez a regionális áramtőzsde pont arra lenne egy kiváló lehetőség, hogy a (talán mesterségesen) túlfűtött magyar–horvát energiapolitikát kicsit nyugtassa: igenis tud ez a két ország szépen együttműködni, csak hagyni kell a szakembereket dolgozni.
A harmadik és egyben utolsó témakör arról szól, hogy
a magyar, szerb és szlovén tőzsdék között jókora különbségek vannak.
A HUPX egyedül nagyobb (kb. 27 terawattóra per év), mint a másik kettő együtt (15 terawattóra), viszont a szerb–szlovén áramfogyasztás együtt (kb. 49 terawattóra) több, mint a magyar (kb. 43 terawattóra). Alapításkor a magyarok domináns szerepét senki sem fogja megkérdőjelezni: ezért lesz az új regionális tőzsde székhelye Budapest. De lassan eltűnő, átmeneti regionális vezetőszerep lesz ez. Ahogy egyre több szerb kereskedő és fogyasztó kezd el „tőzsdézni”, úgy lesz a szerb–szlovén irány egyre erősebb. A három fél együttműködését tovább bonyolíthatja az, hogy a szerbek és a szlovénok 2022 tavaszán már alapítottak egy közös áramtőzsdét (Adex), amelyből a HUPX (talán szándékosan) kimaradt. Egy külső szemlélő első benyomása az lehet, hogy itt tulajdonképpen a magyarok próbálnak felkapaszkodni az állomásról már kifutott szerb–szlovén vonatra. A zöldek pedig előbb-utóbb meg fogják kérdőjelezni, hogy jó vonatra próbál-e a HUPX felugrani: a szerb áramtermelés kb. 70 százaléka szénalapú, és Szerbiára nem vonatkoznak az EU ETS (szén-dioxid-kibocsátás) szabályai (nem EU-ország). Nagy klímaváltozási vita lehet abból, hogy helyes-e egy olyan regionális áramtőzsdéhez csatlakozni, ahol a kereskedett áram többségét erősen szennyező, szenes erőművekben termelik meg.
Összefoglalva, a regionális tőzsde egy jó ötlet. De a gyakorlati megvalósítás során fel fognak merülni kereskedelmi, geopolitikai, méretbeli és klímavédelmi potenciális problémák. A magyar döntéshozónak különösen figyelnie kell arra, hogy a közel másfél évtizedes HUPX-tapasztalat és -bizalom nehogy elvesszen az átalakítás során. A gazdasági életben a méret általában fontos, de az áramtőzsde esetében a bizalom és a profi működés még ennél is fontosabb.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.