Reformokat vár Kalifornia az új kormányzótól

Az osztrák származású testépítő-színész-vállalkozó mindenkinél jobban megtestesíti az amerikai álmot - mutat rá a keddi kormányzóválasztás kimenetelét döntő módon befolyásoló tényezőre a BBC. Miközben elődje, a Kaliforniát öt éven keresztül irányító demokrata Gray Davis szakmailag hozzáértő, ugyanakkor terveit nem elég hitelesen kommunikáló személyiség volt, Arnold Schwarzenegger kifejezetten jól érzi magát a reflektorfényben, és ez mindennél fontosabb az elektronikus média által meghatározott amerikai politikában.

A diadal azonban hamar keserűvé válhat a "Terminator" számára. Kalifornia kormányzósága az Egyesült Államok egyik legnehezebb vezetői posztja - nem egyszerűen az állam mérete és sokszínűsége, hanem a közvetlen demokrácia jegyében lépten-nyomon kiírt népszavazások miatt is. Most pedig különösen embert próbáló feladat vár Kalifornia első emberére, hiszen az állam szó szerint a pénzügyi csőd szélén áll, ráadásul szakértők szerint nem csupán átmeneti nehézségekről, hanem mély szerkezeti válságról van szó.

Látszólag csak az utóbbi egy-két évben romlottak el a dolgok. Amikor Gray Davis 1998-ban elfoglalta hivatalát, az amerikai gazdaság szárnyalásának köszönhetően az észak-kaliforniai Szilícium-völgy csúcstechnoló-giai ipara példátlan boomot élt át, így képes volt ellátni a fejőstehén szerepét, amelyet a sacramentói kormányzat szánt neki. Jutott pénz az oktatás javítására és más szociális programokra, és mindez olyan magasra emelte Davis népszerűségét, hogy sokan már a demokraták következő elnökjelöltjét látták benne.

Ekkor azonban bekövetkezett a "nagy áramszünet", a félresikerült deregulációra és a villamosáram-hálózat szűk keresztmetszeteire visszavezethető áramkimaradás-sorozat. A helyzet normalizálása súlyos milliárdokba került, ráadásul a technológiai piac leülése következtében éppen ekkor az adóbevételek is jócskán visszaestek. A kiadások 40 százalékkal, a bevételek azonban csupán 25 százalékkal emelkedtek Davis ötéves kormányzása alatt. Az eredmény: az elmúlt és a jelenlegi - július elsején kezdődött - pénzügyi évben összesen 38,2 milliárd dolláros deficit várható Kaliforniában, ami több, mint a többi félszáz amerikai szövetségi állam költségvetésének együttes hiánya.

Davis a cigaretta- és gépkocsiadók emelése, az egészségügyi és oktatási kiadások viszszafogása, jövőbeni bevételek értékpapírrá alakítása és hitelfelvétel révén kívánt rendet vágni a pénzügyi káoszban, ám a piacok nem tartották meggyőzőnek terveit. A Standard and Poor's nemrég a bóvlikötvényekhez közeli szintre rontotta a kaliforniai adósságpapírok besorolását, a lakosság pedig a keddi kormányzóválasztáson adott hangot elkeseredettségének.

Márpedig a kaliforniaiaknak hozzá kell szokniuk a fiskális problémákhoz - figyelmeztet a The Economist szakírója. Hivatalos számítások szerint a következő pénzügyi évben akkor is legalább 8 milliárd dollár lesz a hiány, ha az idén minden a legjobban alakul. A múló rossznak bizonyult áramválság (az idei nyáron a Davis által kierőszakolt beruházásoknak és takarékossági intézkedéseknek köszönhetően semmilyen fennakadás nem történt) és a "dotcomrecesszió" mellett ugyanis komoly szerkezeti problémákkal is küzd a helyi gazdaság. Elemzők azt a negyedszázada elfogadott törvénymódosítást hibáztatják, amellyel a vagyonadók korlátozásával egyre inkább a jövedelemadó-bevételekre utalták a szövetségi állam költségvetését. Eközben a kiadási oldalon megszaporodtak a bizonyos célokra elkülönített összegek, tehát a kormányzat mozgástere mára nagyon beszűkült.

Kitörésre csak akkor nyílhat mód, ha a választókkal - a szociális, infrastrukturális és oktatási szolgáltatások javításáért cserében - el lehet fogadtatni az adók emelését. Erre most jó alkalom kínálkozik, hiszen a lakosság sokak szerint már tisztában van a helyzet tarthatatlanságával, azzal, hogy ideje megújítani a jórészt a hatvanas évekből származó iskola-, út- és közműhálózatot. A változás irányába mutató jel, hogy egyre több vállalat építtet alkalmazottainak bérlakásokat és egyéb létesítményeket, és az infrastruktúra használatáért közvetlenül szedett - például úthasználati - díjak is mindennapossá váltak. A vagyonadók korlátozásában érdekelt fehér középosztály eközben egyre kisebb demográfiai - és így politikai - súlyt képvisel, ami ugyancsak megkönnyítheti a reformokat.

Ebben a helyzetben már tényleg csak egy olyan határozott, karizmatikus vezetőre van szükség, amilyennek hívei látni szeretik Arnold Schwarzeneggert. Az újdonsült kormányzó internetes honlapján közzétett, az első száz napra vonatkozó ígéretek azt jelzik: a filmsztár - vagy legalábbis a mögötte álló szakértői csapat - átlátja a problémák súlyát és hajlandó azokkal szembenézni.