Forradalom a gyógyításban

A tanácsadó cég szerint az állami és piaci elemeket kombináló drága, ugyanakkor egyenlőtlen amerikai modell ugyanúgy recseg-ropog, mint az adókból vagy járulékokból fenntartott szolidaritási alapú európai rendszerek. Az Egyesült Államokban ugyan csak az egészségügyi kiadások 45 százalékát fedezik közpénzekből, ám a rendkívül magas fajlagos kiadások miatt rövidesen ez is elviselhetetlen szintet ér el. Európában egyértelműen a demográfiai trendek ássák meg az általános ellátórendszerek sírját, de hosszabb távon a feltörekvő országokat is eléri ez a végzet (Kínában például 2050-re hasonló korösszetétel alakulhat ki, mint ami ma Németországban jellemző).

Ebből kiindulva az AT Kearney azt jósolja, hogy a világ minden állama főbb vonalaiban egyforma, korlátozott állami szerepvállalást tartalmazó ellátási modell felé mozdul majd el. A világszinten évente 4200 milliárd dollár forgalmú gyógyszer- és egészségügyi piac szempontjából egyre jelentősebbé váló fejlődő országokban ez az ellátásban részesülők körének szélesítését fogja jelenteni, ugyanakkor a nyugati világban fájdalmas megszorításokra kell felkészíteni a lakosságot.
A szakértők szerint elkerülhetetlen lesz a kezelésekért fizetendő hozzájárulások általánossá tétele, illetve az, hogy a kormányok szigorúan korlátozzák a tb-n keresztül elérhető alapszolgáltatások körét. A védőoltások, a szűrővizsgálatok, a megelőző és az alapkezelések mellett csak a sürgősségi beavatkozások tartoznak majd ide, tehát azok az ellátások, amelyek költséghatékonyan javítják a páciensek életminőségét, és növelik az élettartamot. Ennek jegyében egyre kevésbé lesznek hajlandók finanszírozni például az időskori rákkezeléseket – mutat rá Jonathan Anscombe, az AT Kearney egészségügyi részlegének vezetője. Az alapszolgáltatásokon túli beavatkozásokra kiegészítő biztosításokat köthetnek az állampolgárok.

A szolidaritási modelltől való elmozdulás jelei már Magyarországon is jelentkeznek. A járulékfizetési fegyelem erősödését és a biztosítottak önrészfizetésének bővülését hozta magával az egészségügy hazai reformjától eltelt két év. Az egészségügyi szolgáltatásokat biztosítotti jogviszonyhoz kötötték, és meghatározták az ellátási csomagokat. A járulékfizetésre képtelenek után az állam finanszírozza a szükséges alapvető ellátásokat, a biztosítottak számára viszont megszűnt az „ingyenesség”, a jogviszonyt a szolgáltatók ellenőrzik.

Tavaly januártól megszűnt az ingyengyógyszer, a krónikus betegeknek is 300 forintot kell fizetni dobozonként a szükséges orvosságokért. Az orvosok gyógyszerfelírásának szigorításával pedig az a cél, hogy a páciensek a lehető legolcsóbb medicinákat vásárolják, ettől csak szakmai indokkal térhet el a doktor. A biztosító az adott betegség kezelésére szolgáló készítmények közül a legolcsóbb árához szabja a fix támogatás mértékét. A tb-támogatás csökkenése miatt tavaly 13 százalékkal nőtt a lakosság térítési díja.

Ugyancsak 2007-ben vezették be az orvosi vizitek és a kórházi kezelések után járó díjat, összege 300 forint volt. Ezt az alap-, a járóbeteg- és a kórházi ellátásban 20 alkalomig kellett fizetni, aki ennél többször fordult meg orvosnál, az előző két esetben a 20. megjelenés utáni önrész öszszegét visszaigényelhette az önkormányzattól, a kórházban pedig nem kellett tovább fizetnie. Az önrészfizetést azonban az idén márciusban tartott ügydöntő népszavazás eltörölte. Ennek hatására tízmilliárd forint körüli összegtől estek el a háziorvosok, ezt a költségvetésből kell kompenzálni. TG–NTE

A kormányok meghatározzák az alapszolgáltatásokat; ezeket adóból vagy járulékból finanszírozzák, és bárki igénybe veheti azokat*

A betegek térítést fizetnek a kezelésekért, az alapszolgáltatásokon felüli beavatkozásokra kiegészítő biztosítást köthetnek

Állami és magánszolgáltatók végzik az ellátást, ezt a betegszám, a beavatkozások és azok kockázatának függvényében ellentételezik az állami és magánbiztosítók

A gyógyszerárakat központi beszerző hatósággal tárgyalva alakítják ki a gyártók; szigorú költséghatékonysági szempontok érvényesülnek

* A háziorvosok szigorúan megszűrik a drágább kezelésekre való beutalást.

A kormányok meghatározzák az alapszolgáltatásokat; ezeket adóból vagy járulékból finanszírozzák, és bárki igénybe veheti azokat*

A betegek térítést fizetnek a kezelésekért, az alapszolgáltatásokon felüli beavatkozásokra kiegészítő biztosítást köthetnek

Állami és magánszolgáltatók végzik az ellátást, ezt a betegszám, a beavatkozások és azok kockázatának függvényében ellentételezik az állami és magánbiztosítók

A gyógyszerárakat központi beszerző hatósággal tárgyalva alakítják ki a gyártók; szigorú költséghatékonysági szempontok érvényesülnek

* A háziorvosok szigorúan megszűrik a drágább kezelésekre való beutalást. -->