A kaukázusi konfliktus nyomasztó gazdasági következményei

Tbiliszi számára kettős tehertétel jelentkezik már rövid-távon: egyrészt jelentős háborús pusztulást kellett elszenvednie, másrészt a külföldi befektetőket is alaposan elrettentette a konfliktus. A nemzetközi összehasonlításokkal foglalkozó bécsi kutatóintézet (WIIW) mintegy 2 milliárd euró összegűre becsülte a Grúzia által elszenvedett háborús károkat, ami főleg az ország 7 milliárdos éves GDP-jével összevetve tűnik nagynak.

A grúzok által indított támadás előtt még 10 százalékos növekedésre lehetett számítani, amit most 6 százalékra mérsékeltek. A talpra állás nyilván attól függ, hogy a Nyugat mekkora összeggel és milyen gyors akciókkal siet Tbiliszi megsegítésére. Ebből a szempontból ígéretes az USA által máris kilátásba helyezett – dollárban kifejezett – milliárdos nagyságrendű támogatás. Pénzt az EU is ígért, ráadásul kilátásba helyezte egy különleges szabadkereskedelmi egyezmény megkötését, amivel fel lehet futtatni a grúz kivitelt.

A tőkebeáramlást elemezve a WIIW rámutat, hogy évente mintegy 2 milliárd eurónyi összeg érkezett az országba, ennek mintegy harmadát azonban az Oroszországban élő és dolgozó grúzok hazautalásai alkották, ami a fejlemények ismeretében fölöttébb bizonytalanná vált. Ami mérleg Oroszország felőli részét illeti, ott kétségkívül jobb helyzetben van a jelentős fekete-tengeri partszakaszt birtokló Abházia, amely már korábban is amolyan szovjet riviéraának számított. Bár az utóbbi hónapok néhány terror-robbantása egy időre elrettentheti a turistákat, a közeli – orosz területen fekvő

– Szocsiban rendezendő téli olimpia azonban nagyot lendíthet az idegenforgalmán. Ennél jóval problémásabbnak látszik Dél-Oszétia, amit csak egy szűk alagút – illetve a hegyeken át vezető, keskeny közút – köt össze a Kaukázustól északra fekvő orosz területekkel. Itt ráadásul jelentős helyreállítási igény is támadt. Enyhíti viszont a várható terheket, hogy mindössze 70 ezer fős lakosságról kell itt gondoskodni. Oroszország várható hátrányai között a WIIW utal még arra, hogy Moszkva jelentősen elszigetelődhet, az EU leállíthatja az új együttműködési keretegyezmény megtárgyalását, és elodázódik az ország csatlakozása a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO).

Ez utóbbival együtt jelentősen fékeződhet az orosz gazdaság liberalizálása, a kormány protekcionista gazdasági intézkedéseket hozhat, ami fékezheti mind az ottani vállalatoknak, mind az állampolgároknak a globális versenyhez való alkalmazkodását.