Az előterjesztés az IMF-fel való megegyezés mentén a stabilitás és az ellenőrzési eszközök erősítését szolgálja, de emellett gátak közé tereli a jelenlegi parttalan banki szerződésmódosítási gyakorlatot is.
Így rögzíti, hogy milyen esetekben kerülhet sor a lakossági, valamint a fogyasztói kölcsönmegállapodások megváltoztatására, személyes értesítési kötelezettséget ír elő, s hosszabb időt, hatvan napot ad az érdekeltnek arra, hogy megfontolhassa, kilépjen-e a számára ekképp kedvezőtlenebbé vált ügyletből, vagy sem. Imponáló, hogy a pénzügyi feltételek kedvező fordulata esetén az adósi terhek csökkentését is kötelezővé teszi.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ennél is tovább menne: még egyértelműbb, kiszámíthatóbb és a hitelfajtára általában kiterjedő szabályozást szorgalmaz. Erről Nagy Márta elnökhelyettes tájékoztatta a Világgazdaságot. Utalt arra, hogy a GVH már jó ideje tapasztalja a banki szférában a verseny erőtlenségét, és különösen sok problémát tárt fel a lakáshitelezésben.
A közelmúltban készült el ezzel kapcsolatos ágazati vizsgálata. Ebben rámutatott, hogy a bank-, illetve a termékválasztásban igen nehezen igazodnak el a fogyasztók: úgymond elviszi őket az ajánlatok megannyi mozgó paramétere, és ha végre valamely konkrétumban megkapaszkodhatnak, annak változásait – lásd devizahitel – nem tudják kiszámítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.