A tejválság enyhítésére 18 milliárdos programot dolgoz ki az agrártárca

Az ágazat számára legalább ugyanekkora támogatást szorgalmaztak a tejtermelők hétfőn Budapesten tartott demonstrációjukon is. A MAK az MTI-hez eljuttatott közleményében idézi a szakállamtitkárt, aki arról számolt be, hogy az intézkedések egy részéhez Brüsszelnek is hozzá kell járulnia. Az EU Bizottságán múlik, hogy mikorra és milyen közösségi intézkedéseket dolgoz ki a tejipari ágazat megsegítésére.

A magyar csomag része, hogy újabb, literenkénti 3-5 forintos támogatást lehet majd igénybe venni, de erre csak 2010-ben kerülhet sor, szintén uniós engedélyezés miatt - ismertette Gőgös Zoltán. A szakállamtitkár arról is tájékoztatta a küldöttgyűlést, hogy az FVM 5-6 milliárd forintot akar a tejágazatra költeni az uniónak az új kihívások kezelését szolgáló 5 milliárd eurós csomagja Magyarországra jutó részéből.

Az igazi megoldás azonban Gőgös Zoltán szerint az lenne, ha Magyarország bevezethetné az SPS-támogatási rendszert, és takarmánytermő területhez juttathatná a földtörvény módosítása révén a tejtermelő gazdákat.

A küldöttgyűlésen Forgács Barna, az Agrárkamara elnöke a mezőgazdaság aktuális problémáit elemezte. Értékelése szerint az állattenyésztésen belül a legmélyebb válság a tejpiacon alakult ki. A krízist álláspontja szerint az elhibázott uniós tejpiaci reform, a megemelt kvóták okozzák elsődlegesen. A másik válságos helyzet a sertéságazatban tapasztalható. Kritikusnak ítélte, hogy 2009. első öt hónapjában a hazai sertések vágásszáma mintegy 24 százalékkal csökkent az előző évhez képest, miközben az importból származó állatok vágása pedig 33 százalékkal nőtt. Az összes vágáson belül a tavalyi 16 százalékkal szemben az importból származó sertések részaránya elérte a 24 százalékot - idézte az AKI adatait az elnök.

Forgács Barna kiemelte, hogy a gazdasági válság miatt egyértelművé vált a forráshiány, a kölcsöntőke a bankok negatív megítélése miatt számottevően visszaesett, és likviditási gondot okoz a fizetési határidők folyamatos csúszása. A termelők egy része a saját erő hiánya miatt képtelen tervezett beruházásait, elnyert támogatási projektjeit elkezdeni, időben befejezni. Az elnök szerint ezeket a problémákat tovább súlyosbítják a birtokszerkezet és földbérleti rendszer bizonytalanságai. Rámutatott: az SPS-törvény körüli huzavona következtében százmilliárddal kevesebb támogatáshoz juthat az állattenyésztés. A kamara ezért azt javasolja, hogy Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben tegye lehetővé az SPS-rendszer 2010. január elsejei bevezetését.