Honnan vonnák el a 120 milliárdot? Fejlesztés, oktatás, szociális normatíva

Magyarország sem vonhatja ki magát a világméretű gazdasági válság hatásai alól. A magyar gazdaság visszaesése azzal jár, hogy kevesebb jövedelem áll rendelkezésre az állami feladatok finanszírozásához – magyarázta a döntést Oszkó Péter pénzügyminiszter a pénteki Világgazdaságban.

13 ezer költségvetési intézmény működik a helyhatóságok irányítása alatt, és a leépítések ellenére a települések még 2008-ban is több mint 426 ezer embert foglalkoztattak teljes munkaidőben, akik körében a hivatalnokok száma még nőtt is 2001 óta. Ráadásul a bürokraták 12-13 százalékos számarányuknál nagyobb mértékben, 17-18 százalékkal részesülnek a személyi juttatásokból, vagyis jobban megfizetik őket, mint például a pedagógusokat.

A rejtett tartalékokat jelzi, hogy bár a regionális önkormányzatok nem alakultak meg, az uniós fejlesztési pénzekről döntő hét regionális fejlesztési ügynökség egyenként 100-150 fős szervezetet tart fenn. Önkritikusabb polgármesterek ugyanakkor azt is elismerik, nemcsak hivatalnokokból, hanem választott tisztségviselőkből is túltermelés van. Tiszavasvári független polgármestere, Rozgonyi Attila a HVG kérdésére elmondta, ha a kistérségében 35 ezer emberre 105 képviselő és 10 polgármester jut, akkor van még min spórolni.

Zongor Gábor a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára kifejtette: ha az állam azt várja a településektől, hogy kevesebb pénzből működjenek, akkor nem helyes olyan jogszabályokat alkotni, amelyek ezzel a törekvéssel szembemennek: például azzal, hogy októbertől bírság szabható ki azon önkormányzatokra, amelyek az ügyintézési határidőt túllépik. Az önkormányzati szövetségek az utóbbi hetekben hiába kezdeményeztek egyeztetést a szakminiszterrel és a kormányfővel, mindkét helyen kosarat kaptak. Zongor Gábor a Világgazdaságnak elmondta: a megvonás tartalmi elemeit firtató levelükre mai napig nem kaptak választ Bajnai Gordon miniszterelnöktől.

A HVG szerint a forrásszerzéshez elsősorban olyan előírásokat enyhítenének, illetve határidőket tolnának ki, mint például a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek kötelező óvodai elhelyezése. Konkrét milliárdokat azonban innen nem tud majd elvenni a kormány. Kovács Róbert a Local and Regional Monitoring Intitute ügyvezetője a Világgazdaságnak leszögezte: a megtakarítás forrásai elsődlegesen a hazai településfejlesztési források, az oktatási és a szociális normatíva lehetnek, amellyel azonban ismételten a kisebb településeket sújtanák jobban.