A demográfiai változások negatív hatása a kiskereskedelemre

 Az MTI-hez eljuttatott elemzés szerint Nyugat-Európa nagy részéhez hasonlóan Közép- és Kelet-Európa (KKE) legtöbb országa is olyan hosszú távú demográfiai kihívások elé néz, mint a lakosság számának stagnálása vagy csökkenése, illetve elöregedése.

Jos Tromp, a CBRE közép és kelet-európai kutatási vezetője kifejtette: "Bulgáriának, Ukrajnának, Oroszországnak és Romániának is jelentős népesség-csökkenéssel kell szembenéznie - az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re több mint 15 százalékkal lesz kisebb a lélekszámuk."

A kutatásvezető szerint a kelet- és közép-európai kiskereskedelmi piacok az elmúlt évtizedben úgy fejlődtek, hogy nagyjából egyértelmű volt a korreláció a bevásárlóközpontok sűrűsége és az egy főre jutó bruttó nemzeti termék között. Ez azt jelenti, hogy a közép-európai fővárosok és a nagy régiós központok jelenleg a legnagyobb számú kiskereskedelmi hellyel rendelkeznek a régióban.

Jos Tromp szerint "ma már kevés érintetlen kiskereskedelmi piac akad a régióban, jelentős kihívások elé állítva a piacra most először belépő szereplőket." A kutatók szerint a fővárosoknak jobb hosszú távú demográfiai kilátásai vannak, de a kisebb városok is rejtenek még lehetőségeket, ám a helyi gazdaság, a demográfiai trendek és a kiskereskedelmi piac alapos felmérését igénylik - elemzik a szakértők.

"Habár Magyarországon is okkal beszélünk a népesség elöregedése okozta problémákról, olyan demográfiai válsággal fenyegető népességcsökkenés, mint ami az országtól keletre-délkeletre várhatóan bekövetkezik, nem valószínű" - tette hozzá Borbély Gábor, a CB Richard Ellis budapesti vezető elemzője.

Véleménye szerint Budapest régiója ma Magyarország olyan igazi gazdasági központja, ahol az ország lakosságának közel 30 százaléka összpontosul, ez vonzza a fiatal és képzett munkaerőt, amelynek beáramlása a népesség és vásárlóerő stabil növekedésének garanciája - tette hozzá.