A kormány "lenyomhatja az EU torkán" a nyugdíjreformot

Noha a híradások szerint kedd este Brüsszelben egyáltalán nem közeledett egymáshoz Olli Rehn pénzügyi biztos és Matolcsy György magyar nemzetgazdasági miniszter véleménye azokról a döntésekről, melyekkel a kormány a magánynyugdíjpénztárak feletti halálos ítéletet kimondta – sőt a biztos megismételte, hogy aggasztó a magyar nyugdíjreform folyamatának a visszafordítása – kormányközeli források a Népszabadságnak azt mondták: „már olyan híreket hallani, hogy az Európai Bizottság kihátrált a pénzügyi biztos mögül”, mondván: „Olli Rehn védje meg magát, és álláspontját”.

Augusztus elején, Orbán Viktor berlini látogatásakor nyoma sem volt az optimizmusnak, akkor Varga Mihály miniszterelnöki államtitkári valahogy úgy fogalmazott: ha már 1997-ben az EU, illetve az IMF szabályszerűen arra kényszerítette Magyarországot, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert vezesse be, akkor most legalább annyira legyen korrekt az unió, hogy elszámolhassuk azt a hiányt, ami emiatt keletkezik a központi költségvetésben. De az Európai Unió csodák csodája ezt nem akarja engedni Magyarország számára.

Másfél hónap múlva viszont Matolcsy György arra utasította munkatársait, hogy utazzanak Tallinnba; az ott töltött három nap során – a hírek szerint – leginkább az észt nyugdíjrendszer kihívásait tanulmányozták. Észtország a válság okozta pénzügyi nehézségekre válaszul és a költségvetési hiány csökkentése érdekében 2009. július 1-je és 2010. december 31-e között – nyugdíjrendszerének kötelező tőkefedezeti pillére rovására – felfüggesztette a kötelező nyugdíjhozzájárulások, illetve a szociális adó egy részének állami átutalását a magánnyugdíjpénztárak számára. És ez ellen az EU magyar kormányzati források elmondása szerint nem emelte fel a szavát.

Állítólag ezt tudván fogalmazta meg a máskor visszafogott Varga Mihály is: az EU nem tilthatja meg Magyarországnak, hogy a magánnyugdíjpénztárak kérdésében önállóan döntsön a kormány. A lap forrásai szerint e „tézis” kormányállásponttá válása azt követően történt meg, miután Brüsszel egyértelművé tette Orbán Viktor számára: nemcsak a 2010-es 3,8 százalékos hiánycélt, hanem a 2011-es 3 százalékos deficithatárt is kőbe vésettnek kell tekinteni. „Akkor azt mondtuk, rendben. De szabad kezet kérünk, a 3 százalékos hiánycél eléréséhez szükséges eszközöket magunk szuverén módon válogatjuk meg. És ezt Brüsszel tudomásul vette” – mondta a Fidesz egyik elnökségi tagja.

Itt nem voltak kormányon belüli alkotmányos tépelődések vagy frakción belüli nézetkülönbségek, viták, mint a Lázár-féle 98 százalékos különadónál, vagy az Alkotmánybíróság hatáskörének a szűkítésekor. A vektorok irányát illetően mindenki egyetértett. Mert a szocialisták valóban húszezermilliárdos államadósságot halmoztak fel. A kormánynak 300–500 milliárdos lyukakra kell forrásokat találni. És a nyugdíjkasszában 900 milliárdos lyuk tátong. Nem volt vita, „mert igazunk van” – fogalmazott az egyik fideszes képviselő.