"Csődben a nyugat-európai országok"

„Néhány nyugat-európai ország csődben van” – mondta Jim Rogers, a CNBC-nek. Egyes országok likviditási problémákkal küzdenek, így engedni kellene, hogy átstrukturálják adósságukat – hangoztatta a közgazdász.

„Hagyni kellene Írországot csődbe menni. Miért a németek vagy a lengyelek fizessenek helyettük?” – tette fel a kérdést Rogers.

Görögország is fizetésképtelen, Portugália likviditási problémákkal küzd, Belgiumban, Franciaországban és Nagy-Britanniában különböző problémák vannak. „Ez egy súlyos probléma, ami nyugaton van, valakinek megoldást kell találnia” – mondta Jim Rogers.

Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász a közelmúltban hasonló vélekedésének adott hangot. Szerinte Izland jobban járhatott a fizetőeszköz leértékelésével és több adósság átrendezésével, mint az eurózóna tagja, Írország, ahol megszorításokkal próbálkoznak erős fizetőeszköz mellett.

Izlandban véget érhet a  recesszió jövőre, mert az export támogatta a gazdaságot a kilábalásban, ugyanis a korona 28 százalékot esett a dollárral szemben 2008 szeptembere óta. A fizetőeszköz gyengülése segítette az országot, Írország viszont nem élhet a leértékeléssel az euró miatt – mondta Paul Krugman , Nobel-díjas közgazdász. Izland „csődbe vitte magát, hogy kilábalhasson” – tette hozzá.
 
Izland és Írország gazdasága jelentős összefüggés mutat: mindkét ország 5 százalék feletti növekedést mutatott 2005 és 2007 között és a túlméretezett pénzügyi szektor nyomást gyakorolt a gazdaságra. Az izlandi recesszió mélyebb lesz az idén, mint az ír, de az OECD szerint jövőre már Izland felülmúlhatja az eurózóna tagországot.

Írország ortodox gazdaságpolitikát folytatott , hogy vissza tudja fizetni adósságait, mely a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által preferált megszorításokon alapul, miközben a fizetőeszköz árfolyama stabil maradt. Izland heterodox politikát folytatott, nagy leértékeléssel és több adósságátstrukturálással: „A heterodox gazdaságpolitika sokkal jobban működik, mint az ortodox” – mondja Krugman.

Izland költségvetési egyenlege 2012-ben már többletet mutathat, Írországban 9,1 százalékon alakulhat a büdzsé deficitje a GDP százalékában az Európai Bizottság számításai alapján. Az ír munkanélküliség jövőre 13,6 százalék lehet, míg az izlandi csupán 8,1 – mutatja az OECD prognózisa.

Írországot novemberben mentette meg az EU és az IMF a csődtől, ugyanis elfogytak a vevők az ír kötvények piacáról. Ehhez a gigantikus költségvetési hiány mellett hozzájárult, hogy Németország a szuverén adósságválság közepén javasolta: a fizetőképtelen ország kötvénytulajdonosai veszteséget kell, hogy elszenvedjenek. Az ír, portugál és spanyol kötvényhozamok jelentősen növekedtek emiatt.

Hivatalosan is jóváhagyták kedden az uniós országok pénzügyminiszterei az Írország megsegítésére kidolgozott 85 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagot. A konstrukciót egy héttel ezelőtt dolgozták ki, a mentőakcióban részt vesz a Nemzetközi Valautaalap (IMF) is. További részletek itt.

Krugman mai bejegyzésében egy cikkre hivatkozik, melyben a szerző azt írja, hogy a lengyel zloty leértékelődése megmentette az országot. 2009 eleje óta 18 százalékkal értékelődött le a lengyel fizetőeszköz az euróval szemben, így az ország versenyképessége megmaradt. Lengyelország az Európai Unió egyetlen tagja, aki recesszió nélkül vészelte át a válságot.

Idén áprilisban repülőgép-szerencsétlenségben meghalt a lengyel politikai elit, a központi bank kormányzója, és a bankokat nem kellett megmenteni.

Nouriel Roubini, a világgazdasági válságot előrelátó professzor szerint az euró árfolyama túl erős a PIIGS államoknak. A költségvetési kiigazítások nem oldják meg a versenyképességi problémákat – figyelmeztetett a közgazdász.

Az euró 1,4-es szintről 1,34 körüli szintre esett a dollárral szemben az eurózóna adósságválságának felerősödése után.

Az euró még így is túl erős: a PIIGS-államok (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) szempontjából szinte lényegtelen, hogy 1,4 vagy 1,34-es szinten van a dollár tekintetében az euró, a paritás-közeli állapot lenne számukra kedvező.
 
Németország gazdasági teljesítménye indokolja az erős szintet, de a gyenge államoké nem – húzta alá Roubini. Elmondta: paritás alatti szintet is indokoltnak tartana a gyenge államoknak.