Figyelem! Fontos határidő a jövedelemadó bevallásnál

A külföldön foglalkoztatott magyar munkavállalók esetében ez különös figyelmet igényelhet, hiszen a munkáltatóknak a jövedelem adószabályoknak megfelelő adózása és a kettős adóztatás elkerülése érdekében számos feltételt kell tisztáznia az igazolás kiadása előtt.

Gyuricsku Eszter, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója elmondta: Külföldön foglalkoztatott munkavállalók esetében a kettős adóztatás elkerülése érdekében számos tényezőt kell figyelembe venniük a munkáltatóknak. Összetett folyamatról van szó, amelynek során fontos megjegyezni, hogy bár a magyar állampolgárok a Szja törvény értelmében alapvetően belföldi illetőségűnek számítanak, ha külföldön dolgoznak, felmerülhet, hogy Magyarországon kívül (például a munkavégzés országának szabályai alapján) is illetőséggel bírónak minősülnek. Az ilyen esetekben el kell kerülni azt, hogy mindkét ország - az összes jövedelme után - megadóztassa a munkavállalót, ehhez viszont már a nemzetközi egyezmények összetett illetőségi szabályait kell alapul venni. Az illetőség megállapítása munkavállalónként egyedi megközelítést igényel.

Ahhoz, hogy egy belföldi illetőségű munkavállaló a külföldi foglalkoztatás esetén is belföldön maradjon adóztatható a munkaviszonyból származó jövedelme tekintetében, több feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie. Ezek egyike a 183 napot meg nem haladó külföldi tartózkodás, ami a nemzetközi egyezményektől függően vizsgálandó adóévre, pénzügyi évre vagy egyéb 12 hónapos időszakra vetítve. Egy másik feltétel, hogy ne a munkavégzés országában illetőséggel rendelkező cég térítse (vagy nevében térítsék) a munkavállaló juttatását. Ennek vizsgálata során nem kizárólag a foglalkoztatási költségek viselése meghatározó, mivel döntő lehet például az is, hogy melyik vállalat felelős a munkavállaló munkájáért, biztosítja a munkavállaló számára az eszközöket, kinek tartozik a munkavállaló beszámolási kötelezettséggel, stb.

Gyuricsku Eszter elmondta: Ha a munkáltató arra a következtetésre jut, hogy a munkavállalónak a munkaviszonyból származó jövedelme vonatkozásában egy másik országban kell adóznia, akkor azt a bérszámfejtési dokumentumokban, év végi igazolásokban és a havi (munkáltatói) bevallásban is jeleznie kell.

A munkáltatónak természetesen a járulékkötelezettségek jogszabályoknak megfelelő megállapításáról is intézkednie kell, szem előtt tartva, hogy az EU szabályozás és általában a szociális biztonsági egyezmények – egyes speciális eseteket kivéve - a munkavégzés helyéhez rendelik a járulékfizetést. Ennek következtében az is előfordulhat, hogy egy magyar magánszemély, aki huzamosabb ideig dolgozik külföldön és munkaviszonyból származó jövedelmen ott válik adóztathatóvá, a járulékot továbbra is Magyarországon fizeti. Összetett szabályok vonatkoznak annak megállapítására is, hogy amennyiben a munkavállaló a magyar járulékszabályok hatálya alá tartozik, de a munkavégzés országában adóztathatók a munkaviszonyhoz kapcsolódó juttatásai, mi után kell járulékot fizetni Magyarországon.

Gyuricsku Eszter elmondta: A külföldi adóztatáshoz kapcsolódó esetekben az illetőség általában nem vet fel kérdéseket, különösen, ha az adózó a külföldi adóhatóság által kiadott illetőségigazolást be tudja mutatni.