Különadók: "Boldogok nem lehetünk tőle"

A főtitkár szerint legrosszabb a bizonytalanság - a pénzügyi szektornak és  a vállalkozóknak is biztosan tudniuk kellene, hogy záros határidővel kivezeti a különadókat a kormány.  Az egykulcsos személyi jövedelemadóból fakadó problémák kapcsán kijelentette: éves szinten teljesülni fog az idei bérmegállapodásban foglalt bérfejlesztési ajánlás.
 
Az egykulcsos adó bevezetése vállalkozói oldalról nézve nem volt szerencsétlen döntés, támogatta is az OÉT munkaadói oldala. Ha valahol hiba van, akkor az elsősorban az adójóváírás mértékénél keresendő, illetve a sávnál, ahol meghúzták – nyilatkozta Dávid Ferenc.

A kérdés az, miként viszonyul a munkaadói oldal és a VOSZ ahhoz, amit már hónapok óta hallani lehet. Nevezetesen, hogy az állam beavatkozna a vállalkozói szférai bérügyeibe azért, hogy kiegyensúlyozza az egykulcsos adórendszerből fakadó anomáliákat.
 
Az biztosan nem járható út, hogy a bért kompenzációs eszközként kezeljék; a bér ugyanis teljesítmény-ösztönző eszköz, munkapiaci eszköz, differenciáló eszköz is – fejtegette a VOSZ-főtitkár, aki szerint “az sem megy”, hogy a parlament elfogadott egy törvényt, ami ellentmondásokat hozott létre, majd azt mondják, “na, gyorsan oldjátok meg a vállalkozói szférában”.

További probléma Dávid Ferenc szerint, hogy nem tárgyalnak velük a kérdésről. “December 2-a óta, mióta a bérmegállapodást megkötöttük, nem volt erről tárgyalás, nem ismerjük az elképzeléseket” - hangoztatta. A főtitkár szerint már csak azért is szerencsés lenne leülni tárgyalni, mert a bérmegállapodásban átlagkereset-fejlesztésre vonatkozó ajánlás van – ebből következik, hogy nem tehető kötelezővé. S bár egyfelől a kormányzat aláírta, hogy ez csupán ajánlás, és csak arra az esetre érvényes, ha a vállalkozások versenyképességi-költségviselési oldalról bírják a fejlesztést, most “mégis elkezd presszionálni, hogy oldjátok meg, mert nem tudom megoldani”.

Az adatok egyébként nem mutatnak annyira rossz helyzetet Dávid szerint. Négy-hat százalékos éves fejlesztési ajánlásról van szó nemzetgazdasági szinten – a KSH friss adatai, az idei első két hónap tavalyi két hónappal összevetett számai szerint  már megvalósult a 6,4 százalékos arányos fejlesztés az üzleti szférában – érvelt a főtitkár. Úgy látja, türelmetlenségről van szó, éves szinten teljesülni fog a bérmegállapodásban rögzített ajánlás.

A magán-nyugdíjpénztári pénzekkel kapcsolatban azt mondta: kérdés, hogy a költségvetés “eltapsolja-e vagy sem” a hozzá így befolyó összeget. “Ha nem tapsolják el, hanem államadósság-csökkentésre és későbbi nyugdíjra fordítják, akkor ez a része a dolognak védhető” - érvelt Dávid Ferenc.

A különadókról némileg eltérő véleményt fogalmazott meg: “boldogok nem lehetünk tőle” - szögezte le. A négy különadó közül a gazdaság egésze szempontjából legszigorúbbnak a bankadót nevezte meg. Kijelentette: már érzékelik a mikro- és kisvállalkozói szférában, hogy a hitelezési affinitás csökken. Kevesebb likvid pénzük van a bankoknak, jobban vigyáznak, jobban megnézik, ki lesz az adósuk – ez a gazdaság szempontjából nem szerencsés – hangzott az interjúban. “Arra kellene fix ígéretet kapni – és akkor a vállalkozói szféra is megnyugodna - hogy ez a négy adónem biztosan kivezetésre kerül. Most ezt lebegtetik, ez nem jó a gazdaság szempontjából, semmi sem jó, ami bizonytalan” - szögezte le Dávid Ferenc.