Változatlanul hagyta a kamatot az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot mai kamatdöntő ülésén. Ez volt az első olyan kamatdöntés, amelyen az Országgyűlés gazdasági bizottsága által delegált mind a 4 tag részt vett.

A Reuters által megkérdezett közgazdászok egyértelműen azt várták, hogy ma szinten marad a jegybanki alapkamat, azonban a kamat további alakulását illetően nagy a bizonytalanság.

Magyarország államadósságának törlesztésének leállása esetére köthető biztosítás felára (CDS-felár) egy hónap alatt mintegy 40 bázisponttal csökkent, 250 bázispont környékére. A CDS-felár e szint környékén mozog április eleje óta. A forint is stabil az euróval szemben, a 265-268 közötti szűk tartományban mozog az elmúlt hetekben.

Orosz Dániel, az AXA csoport elemzési vezetője úgy fogalmazott, hogy „hiába zuhan a CDS-felár, a kamatcsökkentésről egyelőre még nagyon korai beszélni”. Kiemelte, hogy amennyiben a külső ársokkok begyűrűzése a feldolgozott élelmiszerárakon kívül máshol is jelentkezik, úgy egyáltalán nem lenne meglepő egy további szigorítás.

Vélhetően aggodalomra adhatott okot a Monetáris Tanácsban, hogy a maginfláció 2,5 százalékra emelkedett márciusban, és egy hónap alatt is 1,1 százalékos emelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedésének kiszűrésével.

Az MNB tavaly novemberben kezdett kamatemelési ciklusba: 25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot a történelmi legalacsonyabb, 5,25 százalékos szintről. A következő két hónapban rendre ugyanekkora kamatemelést hajtott végre a jegybank, így az irányadó ráta 6 százalékra került januárra. Februárban és márciusban nem változtatott az MNB Monetáris Tanácsa. Az MNB elemzőstábja március végén kiemelte, hogy további kamatemelés nélkül elérhetővé válhat a 3 százalékos inflációs cél 2012 végére.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta, a Monetáris Tanács előtt egy javaslat volt: a kamat 6 százalékon tartása, így egyhangú döntés született.

Az inflációra vonatkozólag azt állapította meg a tanács, hogy az előrejelzés alappályáján halad előre a gazdaság. Az idei évben az infláció meghaladhatja a célt, jövő év végére ahhoz közel alakulhat – mondta.

Az inflációs adat „nem írta felül” a világképünket – mondta Simor András. Azt azonban kiemelte, hogy a nyersanyagárak tovább nőttek, de a gyenge belső kereslet és a munkanélküliség „fegyelmezően” hat az árazási és bérezési magatartásra.

Továbbra is felfelé mutató kockázatot lát a tanács amiatt, hogy a várakozások nem horgonyzottak, így a költségsokkok másodkörös inflációhoz vezethetnek.

Idén a növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá válhat, a külső kereslet mellett a fogyasztás is „érdemben” tud hozzájárulni a növekedéshez. A jövedelemadó csökkentés „tartós” tényező a fogyasztás növekedése kapcsán.

A gazdaságban jelentős kihasználatlan kapacitások vannak, és a különadók miatt bizonytalanok az üzleti kilátások. Ezek mérséklően hatnak a beruházásokra – húzta alá.

A piacok pozitívan ítélték meg a Széll Kálmán-terv számait, és a megvalósítását is kedvezően látják.

Az elmúlt napok eseményei világítanak rá a legélesebben: a világban sok a bizonytalanság, az eurózóna perifériáján alakuló folyamatok Magyarországra is hatással lehetnek.

A konvergencia programról újságírói kérdésre Simor András elmondta: üdvözlendőnek tartjuk, hogy a kormány tartja magát a Széll Kálmán-terv céljaihoz, és egyre több részletet közöl erről.

Az „ismerkedés” szakaszában vagyunk az új tagokkal, és hosszabb idő kell, hogy megismerjük egymást – mondta kérdésre válaszolva.

A márciusi maginflációról elmondta, hogy „egyhavi adat kapcsán” a piacnak más várakozásai vannak, mint a jegybanknak, az adat nem lepte meg a jegybankot, de a maginfláció meghaladta a várakozásaikat, azonban a nyersanyagárak alacsonyabban emelkedtek.