Hol a legjobb élni Magyarországon? Kiderült!

A bruttó hazai termék (GDP) 2009-ben 26 054 milliárd forint volt folyó beszerzési áron, ennek 49,6 százalékát Közép-Magyarországon, 25,2 százalékát a Dunántúlon és ugyancsak 25,2  százalékát az Alföld és Észak nagyrégióban állították elő – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kiadványában.

A központi régió részesedése 2009-ben tovább nőtt (1,5 százalékponttal), miközben a nyugati és a keleti országrészek GDP-hez való hozzájárulása csökkent az előző évihez képest (0,9, illetve 0,6 százalékponttal).

A központi régión belül Budapest az ország teljes bruttó hazai termékének 39,5 százalékát hozta létre, ennek súlya 2008-hoz mérten 1,8 százalékponttal nőtt. A Dunántúl 2009. évi gazdasági teljesítményének jelentős mérséklődését a Közép- és Nyugat-Dunántúl régiókat erősen sújtó gazdasági válság okozta, amelynek következtében a feldolgozóiparon belül leginkább a járműgyártás teljesítménye maradt el az előző évitől.

Az előzetes adatok arra mutatnak rá, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék 2009-ben országosan 2 600 000 forint volt, 2,4 százalékkal kevesebb (folyó áron) az egy évvel korábbihoz képest.

A fajlagos mutató értéke az országos átlag százalékában 5 régióban csökkent, közülük a Nyugat- és Közép-Dunántúl régióé volt a legjelentősebb (4,3 illetve 4,1 százalékpont). A rangsorban továbbra is kiemelkedő helyen álló Közép-Magyarország – az előbbiekkel ellentétben – 3,1 százalékpontos növekedést mutatott, míg Dél-Dunántúl egy főre jutó GDP értéke az előző évi szinten maradt.

Az egy főre jutó GDP régiók szerint

A KSH rámutat, hogy 2009-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján az ország régiói közötti különbségek tovább erősödtek, miközben a rangsor nem változott az előző évhez képest. A továbbra is az első helyen álló Közép-Magyarország és az utolsó helyen lévő Észak-Magyarország fajlagos mutatója között minden eddiginél nagyobb, 2,8-szeres a különbség – írja a KSH.

Amennyiben a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarország adatát figyelmen kívül hagyjuk, akkor a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország mutató értéke között ennél lényegesen mérsékeltebb, 1,5-szeres a különbség – ez az érték 2008-ban 1,6-szeres volt.

Az egy főre jutó GDP alapján a megyék sorrendjében nem volt jelentős változás 2009-ben az előző évihez képest. A fajlagos mutató szerinti fejlettségi rangsorban a megyék többsége (12 megye) megőrizte helyét, 4-4 megye egy helyet javított, illetve rontott pozícióján.

A főváros kiugró és évről évre növekvő fajlagos mutatójának értéke az országos átlag 2,3-szerese volt 2009-ben, ez 8,6, illetve 9,7 százalékpontos növekedés 2008-hoz és 2007-hez képest. Országos átlag feletti értékkel továbbra is Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyék rendelkeznek, annak ellenére, hogy a mutató értéke mindkét megye vonatkozásában az előző évihez viszonyítva 3,8 százalékponttal visszaesett. Az első két helyen álló megyék és az utolsó két helyen álló Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád megye pozíciója 2009-ben sem változott. A legfejlettebb Budapest és a legkevésbé fejlett Nógrád megye közötti különbség tovább nőtt, 2008-ban 4,9-szeres, 2009-ben 5,2-szeres volt.

A főváros adatát figyelmen kívül hagyva, a változatlanul legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Győr-Moson-Sopron és a legkisebb értéket képviselő Nógrád megye mutatója között ennél lényegesen mérsékeltebb – 2008-ban 2,5-szeres, 2009-ben 2,4-szeres – volt a különbség.

A gazdasági válság 2009-ben a legerőteljesebben a megyei átlag feletti értékkel rendelkező Fejér és Zala megyében éreztette hatását, ahol az egy főre jutó GDP megyei átlaga 4,3, illetve 7,4 százalékponttal esett vissza – állapítja meg a statisztikai hivatal.

Magyarország egy főre jutó bruttó hazai terméke 2009-ben – a nemzetközi összehasonlításban használt vásárlőerő-egység paritáson – 15 281 euró volt, 5,4 százalékkal csökkent az előző évihez viszonyítva, illetve 35,2 százalékkal kevesebb, mint az európai uniós átlag.

A folyó áron mért visszaesés ellenére e mutató az EU-27 átlagához viszonyítva kismértékben, 0,4 százalékponttal emelkedett. Ezen belül a Közép-Magyarország régió mutató értéke 9,5 százalékkal magasabb, a két legfejletlenebb Észak-Magyarország és Észak-Alföld régióié pedig közel 60 százalékkal alacsonyabb volt az uniós átlagnál. Az ország többi régiójának teljesítménye az uniós átlag felét sem érte el, Közép- és Nyugat-Dunántúl (55,6  százalék, illetve 60,2 százalék) kivételével.

A közép-magyarországi régió javítani tudott pozícióján 2005 óta (ahol már akkor is az EU-s átlag 100 százaléka felett állt az egy főre jutó GDP), azonban az ország többi régióját tekintve szignifikáns eltérés nem látható.