Krugman: Dominóként dőlhet le Európa nagy része

Európában azt gondolják, hogy a stabil pénz és a kiegyensúlyozott költségvetés választ jelent az összes problémára. Meggyőződésük, hogy a fiskális szigor új munkahelyeket tud teremteni, mert javítja a magánszektor bizalmát. A válság kezelésének vitája pedig azzal fenyeget, hogy Európa egy új pénzügyi válság központja lehet – véli Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász.

Az európai vezetők rendkívüli kölcsönöket ajánlottak fel a válságban lévő országok számára, de csak azért cserébe, hogy megígérték: jelentős költségvetési megszorító programot hajtanak végre, elsősorban hatalmas kiadáscsökkentéssel.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének vezetése alatt a takarékosságról, mint egyetemes gazdasági doktrínáról beszéltek, és mindenhol alkalmazni kell, beleértve az Egyesült Államokat és Nagy Britanniát is, ahol továbbra is magas a munkanélküliség, azonban semmiféle nyomással nem néznek szembe a pénzügyi piacokon.
A bizalom helyreállása azonban nem következett be. Európa problémás adósai, ahogy megjósoltuk, további gazdasági hanyatlással néznek szembe a megszorítások miatt, valamint a bizalom hanyatlik a várt emelkedés helyett – véli a Nobel-díjas közgazdász.

Most már világos, hogy Görögország, Írország és Portugália nem tudja visszafizetni adósságát teljes mértékben, és reálisan, Európának fel kell készülnie valamilyen adósságcsökkentésre, kombinálva a hitelcsomagokkal, amelyeket az erősebb tagállamok adnak, és a „hair cut”-tal, vagyis a magánbefektetőknek kevesebb pénzt kell elfogadniuk.
Németországnak nem kíván hasonló támogatást nyújtani a szomszédoknak, habár egy fontos motivációja volt az országoknak nyújtott hitelcsomagoknál, hogy megvédje saját bankjait a veszteségektől.

Az EKB kamatemelésbe kezdett, annak ellenére, hogy egyes európai gazdaságok szörnyű állapotban voltak. A jegybank egyik tisztségviselője a múlt héten azt mondta, hogy amennyiben Görögország akár enyhén is átütemezi adósságát, a jegybank nem fogadja el a kötvényeket fedezetként a görög bankoknak nyújtott hitelek fejében.
Ha a görög bankok összeomlanak, akkor az arra kényszerítheti Görögországot, hogy elhagyja az euróövezetet, és egy pénzügyi dominó dőlne el Európa nagy részén.