A biztos szerint érthető, ha a tagállamok attól tartanak, hogy a közösség pénzügyi transzfer unióvá alakul, ahol a gyengébbek hibáiért az erősebb gazdaságok állnak helyt. Mint mondta, az eurózónában ugyanakkor az az elv érvényes, hogy minden országnak a saját problémáiért kell felelnie. A stabilitási és növekedési paktumnak pedig ezt garantálnia is kell.
Rehn hozzátette: ehhez ki kell mondani, hogy az egyezmény a múltban nem működött, a deficitek – elsősorban Franciaországban és Németországban – már a válság kitörése előtt is túl magasak voltak. A Die Pressének adott interjúban Rehn a szigorú költségvetési politikát nevezte meg az eurózóna reformjának sarokköveként.
A biztos hangsúlyozta, hogy az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) létrehozásának célja az volt, hogy biztosítsa a szektor stabilitását, ezért Ausztriában és Németországban sem kell attól tartani, hogy a nagyobb gazdaságoknak túl nagy részt kell vállalniuk az esetleges mentőcsomagokért. Mint mondta, az európai stabilitási mechanizmus részeként összesen 700 milliárd euró áll majd a tagországok rendelkezésére.
Rehn megfogalmazása szerint a görögországi bozóttűz eddig nem okozott európai szintű erdőtüzet és ha a reformokat az egész EU-ban megvalósítják, akkor nem terjed tovább a görög válság. A biztos Spanyolországot hozta fel pozitív példaként.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.