Kísértet járta be Európát - Jöhet az IMF pénz

Túlzott és részben megalapozatlan volt az a hatalmas pánik, amely az európai piacokon is végigsöpört pénteken – véli Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a befektetők határozottabb és következetesebb cselekvést várnak az európai döntéshozóktól.

Elemzők a pénteki „fekete napot” az euróövezeti adósságválság terjedésétől és a globális recessziótól való félelemmel magyarázzák. Az amerikai tőzsdék csütörtöki beszakadása után pénteken az európai börzék már az USA leminősítése előtt is zuhantak, az euró árfolyama korábban elképzelhetetlennek tartott mélységbe, 1,07 százalék közelébe gyengült a menedékdevizának számító frankkal szemben, a problémás euróövezeti tagállamok államkötvényeinek a hozamai pedig újabb rekordszintekre szöktek.

A már-már a 2008. őszi Lehman Brothers-csődöt idéző pánik azonban túlzott volt egyes szakértők és politikai vezetők szerint. „Az euróövezetben tapasztalható kötvénypiaci feszültségeket nem indokolják a gazdasági és költségvetési fundamentumok. Az övezet nagy része felépülőben van, a büdzsék rendbetétele és a strukturális reform folyamatban” – mondta pénteken újságíróknak Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja.

A politikus ezzel valószínűleg Olasz- és Spanyolországra célzott, ugyanis pénteken mindkét állam esetében rekordmagasságokba, 6,4, illetve 6,21 százalék fölé emelkedtek a tízéves államkötvények hozamai. Később valamelyest csökkentek e mutatók, emögött elemzők az Európai Központi Bank (EKB) aktivizálódását sejtik. Jean-Claude Trichet elnök már csütörtökön jelezte: ismét vásárolni fogják az adósságválsággal küzdő tagországok papírjait, és utalt arra, hogy ez az olaszok és a spanyolok esetében is bekövetkezhet. Erről a végleges döntés tegnap lapzártánk után született meg az este hat órakor kezdődött megbeszélésen.

A kibontakozó pánik láttán más vezető európai politikusok is aktivizálódtak: Angela Merkel német kancellár telefonon egyeztetett Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfővel. A Der Spiegel című német hetilap eközben úgy értesült, hogy a német kancellár gazdasági stábja elutasítja Olaszország esetleges megmentését az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) segítségével. Szerintük ez még akkor is esélytelen lenne, ha a jelenleg 440 milliárd eurós mentőalapot megháromszoroznák, holott egyelőre Rehn is csak óvatosan „karolta fel” José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének csütörtöki javaslatát, miszerint meg kell növelni az EFSF keretét.

Az eszkalálódó krízis kapcsán Gordon Brown korábbi brit miniszterelnök sokak érzését kifejezhette, amikor úgy fogalmazott: a gondok súlyosbodására kell számítani, ha az euróövezeti vezetők továbbra is kerülik az azokkal való szembenézést. Brown szerint „a hétvégi telefonhívások” nem oldhatják meg a gazdasági, pénzügyi és fiskális válságot, amelynek kezeléséhez „majdnem biztosan” szükség lesz a G20 és a Nemzetközi Valutaalap beavatkozására is.