Handelsblatt: A felsőoktatásba viszi gazdaságellenességét a kormány

A befektetők ismét kezdenek idegeskedni Magyarországgal kapcsolatban: már négy hónapja, hogy Budapest nyilvános politikai fordulatot hajtott végre, és bejelentette, hogy támogatást kér a Nemzetközi Valutaalaptól és az EU-tól, ám a hivatalos tárgyalások még meg sem kezdődtek - írta a Financial Times felzárkózó térségi blogrovatában (beyondbrics) Stefan Wagstyl térségi szerkesztő. Wagstyl szerint a forint ugyan visszaerősödött a január eleji 324 forint/eurós rekordról, ám Magyarországnak sürgős előrelépésre lenne szüksége a bizalom helyreállítása érdekében.

A szerző felidézte a Moody''s hitelminősítő előző napi állásfoglalását, majd megjegyezte: az elmúlt időszak eseményei arra kell emlékeztessék a kormányt, hogy sorsát nem teljes mértékben maga határozza meg. A kormányilletékesek úgy tarthatják, hogy ki tudják játszani az EU-t és az IMF-et, ám nem biztos, hogy piacok eszén is képesek túljárni - állt a brit lap cikkében.

A FAZ Kockázatos játék a budapesti részvénypiacon című beszámolójában Michaela Seiser megjegyezte, hogy a tőzsde vezető mutatója, a BUX az idén eddig a vártnál jobban teljesített, de a 2007-ben elért 30 ezer pontos történelmi csúcstól messze van, és "ebben nem is lesz túl gyorsan változás". Elemzőket idézve Seiser megállapította: a kedvező tőzsdei hangulatot az a várakozás élteti, hogy a kormány megállapodásra jut az IMF-fel. Az állampapír-piaci helyzetet elemezve megjegyezte: egy "biztonsági háló" megnyugtatná a piacot és stabilitást hozna.

Az FTD Peter Ehrlich brüsszeli keltezésű beszámolóját közölte Magyarország a megszigorított deficitszabályok példája lesz címmel. A szerző megjegyezte: a várakozások szerint meglesz a kétharmados minősített többség, amikor az uniós pénzügyminiszteri tanácsban a kohéziós pénzek befagyasztásáról szóló javaslatról szavaznak, így Magyarország lehet az első tagállam, amelyet az Európai Bizottság pénzbírsággal sújt. A magyar álláspont szerint Budapest betartotta a deficitre vonatkozó követelményt 2011-ben - jegyezte meg Ehrlich.

A Handelsblatt Magyarország frontot nyit a felsőfokú gazdasági tanulmányokkal szemben címmel közölt beszámolót. A szerző, Stefan Menzel az írás alcímében kiemelte, hogy a kormány a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban is bizonyítja "látens gazdaságellenességét", amivel konfliktust kockáztat az EU-val. Menzel kifejtette: a felsőoktatásban "szélsőséges" változások mennek végbe, amelyek mindenekelőtt a gazdasági szakokat érintik. Az átalakítások révén a "közgazdasági tanulmányok végzése (…) drága és magánjellegű foglalatossággá válik" Magyarországon. A kormány attól "sem riad vissza", hogy "újabb" konfliktust vállaljon az Európai Bizottsággal - tette hozzá Menzel, megjegyezve, hogy Brüsszel vizsgálhatja, nem sértik-e a munkaerő szabad mozgásának elvét a tanulmányok lezárását követő időszakra vonatkozó kötelezettségek.