Leépítések, feketegazdaság – A minimálbér emelésének következményei

A 9,6 százalékos bérnövekedés kifejezetten gyors bérkiáramlást mutat, így a Magyar Nemzeti Bank fokozhatja óvatosságát az infláció esetleges másodkörös hatásainak kiszűrésével kapcsolatban, mivel a vállalkozások számára költségoldali nyomást okoz, írja Suppan Gergely.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 100 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 225 000 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 206 800 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Összességében a bruttó béreken az látszik, hogy a minimálbérnél, illetve ahhoz közeli jövedelmi szinteken jelentős hatása van a minimálbér emelésének, mondta a Világgazdaság Online-nak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. „A meglepetést a magánszektor okozta” – tette hozzá.

A gyorsnak tűnő bérkiáramlás nem okozhat keresletoldali inflációs nyomást, mivel a családi adókedvezmények figyelembe vétele nélkül a nettó bérek mindössze 1,4 százalékkal nőttek, így a nettó reálbérek az 5,5 százalékos infláció mellett 3,8 százalékkal csökkentek – mutatott rá a TakarékBank közgazdásza.

Hozzátette, hogy az adójóváírás kivezetése miatt a gyermekes alacsony jövedelműek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket, így azt figyelembe véve a nettó bérek gyorsabban növekedhettek.

„A béradatokat jelentős mértékben torzítja, hogy a tavalyi szja csökkenés miatt a 2010-es bónuszok jelentős részét átvitték 2011 januárra, így a bázis is magas volt. A költségvetési szférában csupán 1,4 százalékkal nőttek a bruttó, illetve 0,3 százalékkal csökkentek a nettó bérek. Mivel a bérkompenzáció a napokban fejeződik be, a következő hónapokban a bérnövekedés gyorsulására lehet számítani” – írja elemzésében Suppan.

A nettó béreknél nem látszik nagy emelkedés, vagyis hiába emelték a minimálbért, az adójóváírás kivezetése ezt kompenzálta – nyilatkozta Kondrát Zsolt.

A reálbérek mintegy 4 százalékkal estek, a rendelkezésre álló jövedelem csökkent a béradatok alapján, ami visszafogja a fogyasztást is – mutatott rá az elemző. Kondrát Zsolt szerint idén 1,5 százalékkal csökkenhet a fogyasztás.

Közel 32 ezer fővel csökkent a versenyszférában alkalmazottak létszáma

A közgazdász úgy látja, a kereslet oldali inflációs nyomást szintén enyhíti, hogy egy éve alatt 1,5 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók létszáma, ezen belül 1,7 százalékkal, közel 32 ezer fővel a versenyszférában alkalmazottak létszáma.

A KSH szerint a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 799 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, mely 31,8 ezer fővel kevesebb, mint 2011. januárban.

Az adatok arra utalnak, hogy egyes foglalkoztatók csak a létszám csökkentésével tudták kigazdálkodni a minimálbér és az elvár bérek növelését, a létszám leginkább, több mint 10 százalékkal az építőiparban csökkent. Feltételezhető, hogy a bérköltségek növekedését egyes ágazatokban a szürke, illetve feketefoglalkoztatás növelésével igyekeztek tompítani – zárta kommentárját Suppan Gergely.

Kondrát Zsolt szerint is egyrészt a minimálbér emelése vezethetett oda, hogy a vállalatok elbocsátottak dolgozókat. Másrészt, ezt az évet sokan nehéznek látják, ezért leépítenek – tette hozzá.

Az ipari termelés már „mínuszos”, és ha nem lesz fordulat, akkor további költségcsökkentésbe foghatnak a vállalatok – vélekedett a szakértő.

A költségvetési szféra létszámcsökkenése kapcsán megjegyezte, tavaly jelentős leépítések voltak, és az alacsony bázis után tovább csökken a létszám.

A költségvetési szférában 680 ezren (12,5 ezer fővel kevesebben, mint egy évvel ezelőtt) dolgoztak 2012. januárban, közülük átlagosan 16 ezren közfoglalkoztatás keretében – írja a KSH.