Andor László az összeomlás kockázatáról beszélt

„Azt gondolom, hogy a bizottság a múlt héten egy jó időpontban, jó döntést hozott, lehet, hogy pont ezért lepődtek meg sokan. A menetrend kiszámítható volt” – válaszolta Andor László az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, és társadalmi összetartozásért felelős biztosa az MTV-ben arra a kérdésre, meglepte-e, hogy az EU zöld utat adott a hiteltárgyalások megkezdéséhez.

Hozzátette: az, hogy a bizottság két konkrét témakörben két fejezetben kért válaszokat Magyarországtól, a magyar kormánytól, hogy ez a Nemzeti Bank és az igazságszolgáltatás kérdésköre. És mind kettő egy gyorsított folyamat volt, annak érdekében, hogy minél hamarabb rendeződjön ez a két kérdéskör és most lehetett a második válaszcsomagot értékelni. És ez alapján döntött a bizottság.

„Azt gondolom, hogy egy bölcs döntés született, nagyon sok olyan részletet lehetne felsorolni, akár az igazságszolgáltatás, akár a Jegybank ügyében, ahol korrekció történt, kisebb-nagyobb korrekciók az elmúlt hetekben, hónapokban” – monda el Az Este című műsorban Andor László.  Hangsúlyozta, hogy vállalásokat is tett a kormány, a kormányfő Brüsszelben, a tekintetben, hogy további korrekciók lesznek és elsősorban a Jegybank esetében megtörténik egy jogszabály korrekció is. „A bizottság nem tehet úgy, mintha nem lenne egy változás ahhoz képest, ami decemberben, január elején még egy nagyon feszült helyzetet jelentett” szögezte le.

Olli Rehnnél van a labda

A túlzott deficiteljárással kapcsolatban elmondta, hogy február óta, amióta egyáltalán ez az érdeklődés fókuszában áll, ő az optimisták közé tartozott, alapozva azokra a jelezésekre, amelyek a kormánytól érkeztek.

Mivel a kormány maga is optimista, tehát nagyon sok olyan megnyilatkozás volt, amely arról szólt, hogy az a kilátása helyezett pénzügyi következmény nem fog bekövetkezni, nagy valószínűséggel június derekán itt egy pozitív döntés várható, de nem szabad előre sietni, mert a labda még Olli Rehnnél van. Tehát még a bizottság megfelelő főigazgatósága és az illetékes biztosa elemzi, értékeli azokat a programelemeket, amelyek ezt a megoldást meg kell, hogy hozzák – vélekedett.

Andor László egy tegnapi, Manchesterben tartott konferencián azt mondta, hogy túl nagy árat követelt a uniós munkaerőpiacon a válságkezelés.

Szociális összeomlás jöhet

Azt kell, hogy mondjam, most már elég tapasztalatunk és elég bizonyítékunk van ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy az elmúlt körülbelül 2-3 év politikája eléggé egyoldalú volt” – válaszolta arra a kérdésre, hogy hibás-e az uniós válságkezelés.

„Ez részben abból származik, hogy sokan két-három évvel ezelőtt túlzottan optimisták, talán elbizakodottak is voltak a tekintetben, hogy jön egy gyors fellendülés, különösebben nem kell sokat tenni a munkahelyteremtés érdekében, mert a fellendülés majd meghozza a munkahelyeket is. Most a fellendülés állandósulása helyett ugye visszacsúsztunk egy recesszióba, a legtöbb uniós országban most ebben a félévben recesszió van. És ez azzal is jár, hogy a munkanélküliség is nő, különösképpen az eurózónán belül” – hangsúlyozta.

Elmondta, hogy részben már elkezdődtek a zavargások. „Két folyamat determinálja ezt, az egyik a nagyon magas munkanélküliség, amiről beszéltünk, a másik pedig a fiskális konszolidáció, ami azt jelenti, hogy szinte minden országnak a deficit csökkentésére kell törekednie, ami a kiadások csökkentése révén a szociális szolgáltatásokat, a szociális juttatásokat mindenképpen egy kényszerhelyzetbe hozza. Sok esetben lefaragja” – mutatott rá.

Tehát a kettő együtt teremt sok esetben szociális válsághelyzeteket, amely szociális összeomlás kockázatát hordozza. Ezt főleg a dél-európai országokban láttuk már eddig is. De, hogyha nincs valamilyen határozottabb irányváltás, akkor ez folytatódhat és kiterjedhet – zárta szavait.