Még több jövedéki- és chipsadó

Az egészségügyi dolgozók idei, 30,5 milliárdos forrásigényű bérnövelésén felül további béremelést tervez a Kormány, amelyről elvi szinten született döntés – mondták a Nemzetgazdasági Minisztériumnál lapunknak a múlt hónap végén. Már akkor jelezték, hogy a jövedéki adó emelését tervezik ennek érdekében.

S most az egyszer nem vicceltek: egy hónap sem telt el, és már a parlament asztalán van a Matolcsy György által benyújtott, ezt ezt célzó törvényjavaslat. Ez azt ugyan nem állítja, hogy kizárólag béremelésre szándékoznak fordítani a módosítások nyomán befolyó többletpénzt, mint ahogyan az sem derül ki a javaslatból, hogy pontosan mekkora pluszbevételre számít az adóemelésekből a kormány.

A jövedéki adóról szóló törvény módosításának „célja, hogy az egészségügy számára többletforrás álljon rendelkezésre a magasabb színvonalú ellátás érdekében”. Ezért emelnék az alkohol, a dohánytermékek és az LPG üzemanyag adómértékét.
„Fontos összefüggés, hogy valamennyi adómérték-emeléssel érintett termék fogyasztása egészségkockázatot hordoz, így a bevétel-növelés mellett az egészségpolitikai célok akként is teljesülnek, hogy e termékek kereslete csökken” – érvel az NGM.

A tervezet szerint 2013. január 1-jétől 50, majd május 1-jétől újabb 50 százalékkal növekedik az LPG adómértéke. Az alkohol jövedékiadó-terhe 15, a söré és a pezsgőé, valamint „a köztes alkoholtermékeké” 10 százalékkal emelkedik.

A törvényjavaslat szerint ugyancsak két lépcsőben (2013. január 1-jén és május 1-jén) emelkedik a cigaretta és a dohány minimumadója, valamint a cigaretta tételes adója (a százalékos mérték nem változik). A törvényjavaslat a cigaretta minimumadójának 3,5-3,5 Ft/szál mértékű, tételes adójának 1,8-1,8 Ft/szál mértékű emelését irányozza elő. A fogyasztási dohány minimumadója 2013. január 1-jétől 14 650 Ft/kg-ra, május 1-től 18 150 Ft/kg-ra nő.

A népegészségügyi termékadóról szóló törvényt úgy módosítják, hogy az alól ne tudjanak kibújni ezentúl az energiaitalok gyártói sem. A hatályos rendelkezés értelmében ugyanis energiaitalnak minősül az az ital, amely legalább 1 mg/100 ml mennyiségben metil-xantint (koffeint, teobromint, teofilint) és legalább 100 mg/100 ml mennyiségben tartalmaz taurint. A gyártók az adófizetés elkerülése érdekében a receptúra változtatásával az energiaitalból elhagyták a taurint, új készítményeiknél pedig megnövelték a termék koffein-tartalmát. A kormány most lépéselőnybe kerülhet azzal, hogy azt is energiaitalként deifiniálja, ami ugyan nem tartalmaz taurint, viszont magas a metil-xantin tartalma.

Nem az egészségügyi forrásteremtés részeként, de bekerült a törvénymódosítási javaslatok közé egy, inkább a Széll Kálmán terv 2.0 célkitűzéseihez igazodó indítvány is. Eszerint a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a jelenlegi 2 millió forintról lejjebb, 1,5 millió forintra viszik a készpénzfizetések korlátozására előírt összeghatárt.  Az indoklás szerint ez „még kellőképp magasnak bizonyul ahhoz, hogy a feketegazdaság visszaszorítását szolgálja és a vállalkozások gazdálkodási tevékenységét ne lehetetlenítse el”.

Csökkenő gyógyeszköz-áfa
A betegek és a tb-kassza terheit is csökkenti az NGM azzal, hogy a 98, illetve 90 százalékos társadalombiztosítási támogatást élvező gyógyászati segédeszközök áfáját a jelenlegi 27-ről 5 százalékra mérsékli. Az Orvostechnikai Szövetség hónapokig küzdött az áfa-csökkentésért, és bár ezt is nagy lépésnek tartják, még nem dőlhetnek hátra. Szerintük ugyanis csak akkor lesz tartható az idei 43,3 milliárd forintos gyógyeszköz-kassza, ha a többi támogatott termék áfáját is mérsékelik, mégpedig 18 százalékra.