Nagyon sok vita folyik, hogy mi az a versenyképesség – mondta el Chikán Attila „A versenyképesség fokozásának tényezői” című előadásában, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Értelmezhető-e a nemzeti versenyképesség, vagy igaza van Paul Krugmannak, hogy vállaltok versenyeznek egymással? – tette fel a kérdést. Chikán szerint lehet értelmezni a versenyképesség nemzeti szintű fogalmát. Az előadásban elhangzott, hogy a sikernek különböző kritériumai vannak.
Eleget ostoroztuk az előző kormányokat, hogy nincs ideológiájuk, a jelenlegi kormánynak van, amit lehet szeretni vagy nem szeretni – tette hozzá.
A nemzetközi versenyképességi rangsorok jó néhány esztendeje középpontban állnak, Chikán a WEF rangsorán keresztül bemutatta Magyarország helyzetét: 2011-ben 29-ek voltunk 130 országközül, most pedig 60-ak vagyunk 144 országból.
Magyarország átkerült egy másik kategóriába: korában mi voltunk az elsők a volt szocialista országok közül, most átkerültünk a bolgár román körbe. Aki ebből a bolyból leszakad, annak az esélye a győzelemre nulla – vélekedett. A Bajnai-kormány és az Orbán-kormány első két éve volt az, ami javította helyzetünket a rangsorban.
Van három terület, amiben az átlagnál rosszabbul teljesítünk. Ezek az intézmények struktúrája, a munkaerőpiac, valamint a pénzpiacok. Az intézményi rendszer 2006 és 2012 között az egész világon romlott, de Magyarország lényegesen rosszabbul teljesített. Másfélszeresére nőtt a különbség a fejlett országok irányában. A régió pedig nem csak, hogy felzárkózott, de meg is előzött. A makrokörnyezet és az innováció tekintetében jobban teljesítettünk. A makrokörnyzeten egyetlen tényező, a költségvetési egyenlegjavulása segített.
A pénzpiacok helyzete, illetve a pénzügyi feltételek alaklása lényegesen jobb volt korábban a közép-kelet-európai országokhoz képest, és hangyányit sem kerültünk közelebb a fejlett országokhoz. Minden olyan tényezőben, ami a pénzhez való hozzájutást jelenti, nagyon rosszul állunk. Az innováció tekintetében viszonylag jó a helyzetünk, de nő az olló a fejlett országok és Magyarország teljesítménye között – mondta Chikán. Jók a lehetőségeink, de rosszul használjuk ki – tette hozzá.
Az üzleti tevékenységet leginkább zavaró tényező 2012-ben a gazdaságpolitikai instabilitás hazánkban. A gazdaságpolitikába vetett hitet nagyon alacsonyra értékeli a válaszadók többsége. Három év bizakodás után kaptunk egy hideg zuhanyt – utalt a versenyképesség elmúlt évi romlására.
Mindezek alapján Chikán kijelentette: hozzá fogunk szokni egy lassú növekedéshez, elszegényedéshez. A volt szocialista országok közül a vezetőktől az üldözők csoportjába kerültünk. Fontosabb mutatóink nem kerültek közelebb a mértékadó, fejlettebb országokhoz, Ausztriához vagy Belgiumhoz – emelte ki.
Nincs megoldás ma az EU/IMF-megállapodás nélkül. A megállapodás szükséges, de nem elegendő feltétel a továbblépéshez. Minden időhúzás pénzbe kerül, a jó megállapodás feltételeit azonban nem diktáljuk, mert náluk van a pénz – mondta Chikán. Összegezve: versenyképességünk nem biztató, és gazdaságpolitikai fordulat kell.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.