Adószabályok: a legfontosabb 2013-as változások

Szintén fontos fejlemény a havi 660 000 forint felett keresőknél az, hogy 2013-tól a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot a jövedelem nagyságától függetlenül is meg kell fizetni. Ez azonban csak havi egymillió forintos jövedelem felett érezteti hatását, addig a szuperbruttó kivezetése ellensúlyozza az emelést.

Változik az üzleti biztosítások adójogi szabályozása is. Új fogalmak épültek be a törvénybe, meghatározták az élet-, nyugdíj-, betegség- valamint a balesetbiztosítás fogalmait, és bevezetik az életbiztosítások külön csoportját, a járadékbiztosítást. 2013-tól a törvény definiálja, hogy kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen. A kockázati biztosítások munkáltató által fizetett díja havonta a minimálbér 30 százalékáig lesz adómentes.

„Az adóköteles biztosítási díjak tekintetében pozitív változást jelent, hogy nemcsak a csoportos-, hanem a kifizető által akár egy-egy magánszemély javára kötött személybiztosítások is egyes meghatározott juttatásként adóznak. Korábbi években az ilyen adóköteles díjú biztosítások munkáltató által történő megfizetése a magánszemélyek munkaviszonyos jövedelmének minősültek” – mondta Mochlár Orsolya.

Újradefiniálták az adómentes szolgáltatások körét is: a járadékbiztosítás illetve a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján teljesített biztosítói szolgáltatás adómentes lehet azzal, hogy a járadékbiztosításnál a járadékokat legalább 10 éven keresztül kell folyósítani, míg nyugdíjbiztosítás esetén a megtakarítási időnek legalább 10 évnek kell lennie.

Sokáig úgy tűnt, majdnem háromszorosára emelkedik a béren kívül juttatások adótartalma, ám az Országgyűlés végül az eredeti, 27 százalékos szintre vonatkozó javaslat helyett azt szavazta meg, hogy a cafeteria után 10 helyett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ez még mindig előnyösebb, mint a pénzbeli juttatás, hiszen a 36 százalékos költség jóval alatta marad a bérjövedelmet terhelő mintegy 96 százalékos munkáltatói tehernél – hívta fel a figyelmet Mochlár Orsolya.

Változnak az étkezésre vonatkozó szabályok. 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha az étkezőhely a dolgozókon kívül másnak is nyitva áll. Az Erzsébet-utalvány 5 ezer helyett jövőre már 8 ezer forintig adható kedvezményes adózás mellett. Az úgynevezett hideg (fogyasztásra kész élelmiszer vásárlására alkalmas) utalvány jövőre már munkaviszonyból származó jövedelemként adózik.

Bővül az önsegélyező pénztári szolgáltatási kör is – derül ki a PwC összesítéséből. A minimálbér 15 százalékáig lehet például támogatni a devizahitel törlesztését, amennyiben a törlesztőrészlet a hitelszerződés aláírásához képest húsz százalékot meghaladó mértékben nőtt. Rászorulók ugyanakkor a rezsiköltség finanszírozására is kaphatnak, ugyancsak a minimálbér 15 százalékát kitevő támogatást. A beiskolázás, illetve a 25. évet be nem töltött gyermek iskolázásával kapcsolatos egyéb költségek (például tandíj, kollégiumi vagy albérleti díj) megtérítésére éves szinten a 2013 januárjában érvényes havi minimálbér összege kapható.
Az Önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás értéke (az egészségpénztári hozzájárulással együtt) havonta a minimálbér 30 százaléka lehet. Béren kívüli juttatásként a munkáltatónak 35,7 százalékos adót kell fizetnie utána, az adomány után ugyanakkor a munkavállalóknak 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük.

A magán-nyugdíjpénztári tagoknak is lehetőségük lesz megállapodást kötni az állami nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében valamint, hogy 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás („eho”) terheli 2013-tól az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományokat.

További változások

- Családi adókedvezményt külföldi magánszemélyek csak akkor vehetnek igénybe, ha jövdelemük legalább 75 százalékát Magyarországon adózzák le.
- A külföldi vállalkozásból származó osztalékot nem negyedévente, hanem az éves adóbevallással kell adózni.
- Az adóhatóság által készített egyszerűsített adóbevallást nem kell visszaküldeni, ha azzal egyetért az adózó.
- A zárt körben kibocsátott értékpapíroknál az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmrek vaonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Így a zárt körben kibocsátott értékpapírok tartós befektetési számlán nem helyezhetők el.
- Az egészségügyi szolgáltatási járulék 6660 forintra nő 6390 forintról.