Brüsszelben a magyar EU-források felhasználási terve

Cséfalvay Zoltán kiemelte: ezzel a Brüsszellel tavaly ősszel megkezdett, a következő hétéves uniós ciklus forrásainak felhasználásáról szóló informális egyeztetések első szakasza lezárult. Innentől kezdve széleskörű konzultáció kezdődik a hazai szakmai szervezetekkel a Partnerségi Megállapodás tervezetéről, ami elérhető a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapján.

Magyarország a tervek szerint novemberben nyújtja be véglegesen a Partnerségi Megállapodást az egy adott szakterület fejlesztési stratégiáját tartalmazó operatív programokkal (op) együtt. Ezt követően hivatalos egyeztetés indul Brüsszel és a kormányzat között, majd várhatóan a jövő év első negyedében, felében fogadja el a bizottság a Partnerségi Megállapodást az op-kel együtt. Az államtitkár kiemelte: a Partnerségi Megállapodás elfogadása előtt is kiírhatja Magyarország a pályázatokat, ennek annyi kockázata van, hogy ha nem fogadja el a megállapodást Brüsszel, ezen pályázatok finanszírozását a hazai költségvetésből kell megoldani.

A 2014–2020 közötti ciklusban lehívható mintegy hétezer milliárd forintos uniós forrás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja majd az ország. Cséfalvay Zoltán közölte azt is, hogy a jelenlegi tervek szerint a legtöbb forrást, mintegy 1200 milliárdot a foglalkoztatás ösztönzésére különítik el.

Ez a duplája a jelenlegi hétéves ciklusban erre a célra kijelölt keretnek. A kkv-k versenyképességének növelésére több mint 1100, a közlekedés fejlesztésére közel 900 milliárdot különítene el a kormányzat. Az energiahatékonysági beruházásokra több mint 800 milliárdot forintot csoportosítanának, ez a jelenlegi keret háromszorosa. Több mint 200 milliárd forint jutna kutatás-fejlesztésre, ami duplája a mostani keretnek.

Az operatív programokról elmondta, hogy a jelenlegi 16 helyett csak 9 programot hoznak létre. Míg a jelenlegi ciklusban minden régió külön op-t kapott, 2014–2020 között egy közös terület- és településfejlesztési programot hoznak létre, és csak a közép-magyarországi régió esetében lesz külön program.

Próbálkozik a központi régió

Miután a közép-magyarországi régió az egy főre jutó GDP alapján már fejlett régiónak számít, így a jelenlegi ciklushoz képest kevesebb uniós forrásra lesz jogosult 2014–2020 között. Ezt a hatást azon lehetőség kihasználásával próbálja majd kiegyenlíteni a kormányzat, hogy a források maximum 15 százalékát átcsoportosíthatja más operatív programokból a közép-magyarországi régióra, ha az ott megvalósuló fejlesztések az ország egészére kedvező gazdasági hatással vannak.