A legfrissebb inflációs adatok szerint az amerikaiak manapság 22 százalékkal többet fizetnek az élelmiszerekért a boltokban, mint 2021 januárjában, amikor Joe Biden elnök hivatalba lépett, ami jogosan dühíti őket. Nem túlzás kijelenteni, hogy ezt a dühöt élték ki a szavazóhelyiségekben, és ez biztosított elsöprő győzelmet Donald Trump és a republikánusok számára, akik többséget szereztek a kongresszus mindkét házában.
Az AP amerikai hírügynökség még a választás napján befejezett felmérésének eredménye szerint ugyanis a több mint 120 ezer megkérdezett regisztrált
szavazó 96 százaléka mondta azt, hogy a „magas üzemanyag-, élelmiszer- és egyéb árak” befolyásolják a döntésüket.
Negyven százalékuk számára egyenesen ez volt a legfontosabb faktor – és majdnem kétharmaduk Trumpra szavazott.
Az élelmiszerár-inflációt Európához hasonlóan az Egyesült Államokban is több tényező pörgette az elmúlt években: a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és az energia drágulása. Az infláció lassul ugyan, de ez csak annyit jelent, hogy már nem emelkednek olyan gyors ütemben az árak.
Csalódnak majd, akik abban reménykednek, hogy kevesebbet kell majd fizetniük a szupermarketben, miután Trump lesz az elnök. Éppen az ellenkezője történhet: Larry Summers, Barack Obama pénzügyminisztere szerint a pandémia miattinál is nagyobb áremelkedésekhez vezethet, ha a megválasztott elnök betartja a választási ígéreteit.
„Remélem, hogy megérti a választások üzenetét, és úgy módosítja a programjait, hogy az ne legyen inflációs jellegű. És remélem, hogy ha inflációt okoz, akkor a Federal Reserve fogja támogatni” – nyilatkozta a CNN-nek.
Nem Summers az egyetlen, aki így gondolja, miután Nobel-díjas közgazdászok is osztják az aggodalmait, ahogyan a The Wall Street Journal által megkérdezettek 68 százaléka is.
Trump egy augusztusi sajtótájékoztatóján azt ígérte, hogy megválasztása után azonnal lejjebb fogja nyomni az árakat. „Fúrni fogunk, bébi, fúrni” – utalt az olajkitermelés növelésére. „Ez azonnal csökkenti majd mindennek az árát” – tette hozzá.
Az Egyesült Államokban azonban már így is rekordra ugrott a kitermelés: napi 13,5 millió hordó olajat hoznak felszínre, a további növelés pedig aligha lesz erős hatással az élelmiszerárakra – nyilatkozta az amerikai hírtelevíziónak Phil Lempert, a SuperMerketGuru ágazati elemzője. Hozzátette: a költségek magasak maradnak, mert hiány van teherautó-sofőrökből.
A klímaváltozás is felfelé nyomja az élelmiszerárakat, az egyre gyakoribb és hevesebb extrém időjárási jelenségek – hurrikánok, aszályok és hőhullámok – mind növelik a termelők költségeit, ráadásul negatív hatással vannak a termés mennyiségére és minőségére is.
A megválasztott elnök tömeges deportálási terveinek is olyan jelentős hatásuk lesz, ami végiggyűrűzik az egész amerikai gazdaságon, de különösen káros lesz az építőiparra és a mezőgazdaságra, az illegális migránsok ugyanis fontos szerepet játszanak az élelmiszer-termelés minden szakaszában.
Ha lesznek tömeges kitoloncolások, akkor az munkaerőhiányt okoz, ami felhajtja az árakat
– figyelmeztetett Leo Feler, a Numerator adatszolgáltató vezető közgazdásza. Felfelé irányuló nyomást gyakorolna ugyanis a bérekre, amit azonnal áthárítanának a fogyasztókra.
A klímaváltozás miatt ráadásul az Egyesült Államok egyre inkább élelmiszerimportra szorul. A rossz időjárás és a betegségek, például a sárgasárkánykór, megtizedelték a floridai és kaliforniai citrusültetvényeket, a narancslé gyártásához szükséges gyümölcsöt így egyre inkább külföldről, Brazíliából és Mexikóból szerzik be.
Vagyis ha Trump betartja az importvámok megemelésére tett ígéretét, akkor azok is megjelennek majd az árakban,
a költségeket ugyanis az importőrök, nem az exportőrök állják
– bármennyire is állítja ennek az ellenkezőjét a megválasztott elnök.
A kiskereskedelmi szövetség (National Retail Federation – NRF) legfrissebb elemzése szerint az amerikaiak 46–78 milliárd dollárt is veszíthetnek évente a vásárlóerejükből Trump vámjai következtében – és csak hat termékkategóriát vizsgáltak: a ruházatot, a játékot, a bútort, a háztartási felszereléseket, a bőröndöket és táskákat, valamint a lábbeliket. (Egy dollár 384,7 forint.)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.