Több ponton lendíthetik a magyarországi hidrogéngazdaság fejlődését az energetikai tárgyú rendeletek küszöbön álló módosításai azzal, hogy meghatározzák az érintett piaci szereplők mozgásterét.
Az áram- és a gáztörvények módosításaira részben az uniós szabályozáshoz való illeszkedés, részben a hazai hidrogéntermelés, -szállítás, -tárolás és -felhasználás területén megjelenő igények miatt van szükség. A módosítás segíti a 2021-ben született, 2030-ig szóló magyar hidrogénstratégia megvalósítását.
A hidrogén egyik nagy értékét az adja, hogy alkalmas az energia tárolására. Ez úgy történik, hogy az éppen feleslegben termelt árammal hidrogént állítanak elő, amelynek későbbi elégetésével energia szabadul fel. Ha a hidrogént megújuló energiahordozó felhasználásával állítják elő – márpedig ez az elsődleges cél –, akkor zöldnek nevezik, ám zöld (szén-dioxid-kibocsátástól mentes) minden hidrogén oxidálása is, hiszen a folyamat végén az energia mellett csak víz keletkezik. A technológia azonban drága, a hidrogén energiatárolóként, majd energiaforrásként történő felhasználása pedig nem elég magas hatásfokú. Kihívást jelent az is, hogy e gáz erősen korrodál, vagyis hagyományos gázvezetékekben csak úgy szállítható, hogy kis mennyiségben keverik a földgázhoz, míg a tárolótartályainak speciális, korrózióálló ötvözetből kell készülnie. Összességében a hidrogéngazdaság fejlesztése mégis a fenntarthatóság felé vezető egyik út.
Épp a felsoroltak terén jelentenek előrelépést a már nem halogatható módosítások. Ugyanis – mint a tervezet indoklásában olvasható – el kell indítani a hidrogén ipari és közlekedési felhasználásának elősegítését az elektromobilitással párhuzamosan, mivel ez a két szektor nem versenyez, hanem kiegészíti egymást. Az elektromos közlekedés elsősorban a kis távolságú személyközlekedésben ad szénhidrogén- és helyikibocsátás-mentes megoldást, a hidrogén pedig a közeljövőben a nagy távolságú és tömegáru-szállításban lesz meghatározó. A hidrogénüzemű közlekedés magyarországi bemutatására, tesztelésére már több példa volt. A Világgazdaság legutóbb egy budapesti kísérletről adott hírt. Nem sokkal korábban írtunk a zöldhidrogén hazai előállításáról is. Vizsgálják továbbá a hidrogénvonat beszerzésének lehetőségét.
Az ipari hidrogénfelhasználásban is erőteljes dekarbonizáció kezdődött. A módosítás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásból előállított hidrogén termelését és kereskedelmét is támogatja.
A módosító javaslat leszögezi, hogy a hidrogén ipari és közlekedési felhasználásának támogatása érdekében egyszerűsíteni kell a terület engedélyeztetési és üzemeltetési feltételeit, mert a jelenlegi szabályozás a komplex ipari rendszerekre vonatkozik. Mivel például a hidrogén-előállító és -tároló berendezések engedélyezésére is ugyanaz vonatkozik, mint a földgázra, olyan részletszabályok kellenek, amelyek figyelembe veszik a hidrogén és a földgáz közötti eltéréseket. Ezért a tervezett módosítás szerint:
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethet, hogy ösztönözze és támogassa olyan energetikai innovációs teljesítmények elterjedését, piacra lépését, amelyek elősegíthetik a földgáz-infrastruktúra fenntarthatóságának, költséghatékony működtetésének, a fogyasztói igények megfelelő ellátásának vagy az ellátásbiztonságnak a növelését, továbbá a hidrogén betáplálását a működő földgáz-infrastruktúrába, valamint a tisztahidrogén-hálózatoknak a működő földgáz-infrastruktúrán alapuló fejlesztését, fejlődését.
A tervezet szerint ki kell terjeszteni a származásigarancia-rendszert az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállításának és felhasználásának elterjesztése érdekében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.