– Mit tapasztalnak, nőtt a szellemi tulajdon megbecsülése Magyarországon az elmúlt években?
– A millennium – csaknem másfél évtized – óta határozottan nőtt. Közbeszéd tárgyává sikerült tenni a szellemi tulajdon kérdéseit, s elfogadtatni azt, hogy az oltalom és az ösztönzés együttesét jól szolgálják az iparjogvédelem eszközei: a maga nemében a demokrácia vagy a házasság „eszméjéhez” hasonlóan a szabadalomnál sincs jobb. A kedvező változás – merem hinni – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának is köszönhető. Fehéredik a gazdaság, ez kedvez a szellemi tulajdon megbecsülésének. Ugyanakkor a hatékony menedzselése még komoly hiánycikk.
– Mondana konkrét példákat?
– Szomorú tény és az érdekfelismerés hiányosságait is mutatja, ha a K+F tevékenység eredményessége elsikkad, vagy egy egyetem nem szán(hat) eleget egy-egy találmánya oltalmára. Ám a szellemi tulajdon világnapján idén a Millenniumi Díj kitüntetettjei között volt a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának Bio-Nanorendszerek Kutatólaboratóriuma. Maga az egyetem olyan projektszemléletű intézmény, amely költségvetésének 30 százalékát állami normatívából, 70 százalékát pedig kutatás-fejlesztésből és innovációból megszerzett jövedelméből fedezi. Ebben az irányba lenne érdemes elmozdulnia másoknak is. De mondhatok más jellegű példát is, ami a közvélekedés kedvező változását bizonyítja. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testületünk felmérése szerint a ciklus elejétől 2013-ra minden áru- és fogyasztói csoportban 10-15 százalékkal javult a fekete gazdaság és a hamis áru elutasításának mutatója. Ez arra vall, hogy az emberek zöme viszonylag egyszerűen meggyőzhető a legitim csatornák használatának jelentőségéről, csak fel kellene hagyni a művi piaci viszonyok kritikátlan elnézésével. A zsugorodó zenei termékbevételek túlélt kereskedelmi felárak mellett befolyásolhatatlanok. Ugyanez a helyzet a könyveknél is. A jelenlegi árképzési gyakorlat kifejezetten gerjeszti a kalóz könyvkiadást. Ezek a példák még mindig azt sugallják az értelmiségnek, a kreatív érték előállítóknak - a művészeknek, kutatóknak és feltalálóknak -, hogy nem becsülik eléggé a munkájukat. Pedig a megoldás egyszerű lenne: drasztikusan csökkentve az innovatív kulturális termékek közterheit, és nem szabadna elzárkózni új üzleti modellek bevezetésétől.
– Az SZTNH 2013-as jelentése milyen üzeneteket tartalmaz?
– Mindenekelőtt azt, hogy a szellemi tulajdon hazai műhelysora, piaca ellenállónak bizonyult a válsággal szemben. Elismert minősítő tevékenységünkkel nemcsak őrhely és kilátó, hanem megbízható mérési pont is lett az SZTNH a magyar gazdaság és kultúra innovációs folyamataiban. Hivatalunk a tucatnyi pionír köréhez tartozik a világban, és az első hat között van Európában. Januárban 16 másik országgal együttműködve elindítottunk egy világkísérletet arra, hogy kölcsönösen elismerjük egymás szabadalmi újdonságkutatásának eredményeit. Ez azt jelenti, hogy ha valaki Budapesten sikeresen kezdeményez egy szabadalmi bejelentést, gyorsított eljárással számos nagy iparú államban is megkapja az oltalmat. Nagy lépésekkel haladunk a regionális virtuális szabadalmi intézet és klaszter megalapításának útján is, a visegrádi négyek, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia együttesét mi koordináljuk. Ez az intézet képes lesz szabadalmi vizsgálatok gyorsabb, olcsóbb és világszínvonalú elvégzésére a térség valamennyi országában, saját anyanyelvén támogatva az így szabadalmi „világútlevelet” nyerő vállalkozásokat. Emellett számos országtól kapunk hatósági szolgáltatási megrendelést, Szlovéniától kezdve az arab világon át Szingapúrig. Emellett dolgozunk az Európai Szabadalmi Hivatalnak is.
– Ha a számok alapján nézzük a 2013-as jelentést, melyik az a három mutató, amit feltétlenül kiemelne?
– Az első, hogy öt év alatt 10 ezerről 20 ezerre nőtt az érvényben lévő szabadalmak száma Magyarországon, és egy év alatt megháromszoroztuk a megadott szabadalmak számát. A másik, hogy Magyarországon akár 9-12 hónap alatt is lehet előzetes szabadalmi védelemhez, majd oltalomhoz jutni. Nemzetközi összehasonlításban a legjobb átfutási idő 3-4 év között van. A harmadik, hogy a kutatás-fejlesztés (K+F) minősítés során közel 2 ezer dossziét vizsgáltunk meg. Az előminősítést kérők projektjeinek 80 százalékánál zárult kedvező eredménnyel a vizsgálat. Ugyanakkor a NAV által igényelt szakértői ellenőrzések esetében csak 35 százalékuknál született hasonló eredmény. Ez az összes kedvezményezett K+F projektet nézve azt jelenti, hogy ötödüknél megalapozatlan volt az évtized fordulóján a „kutatás-fejlesztés” jelleg.
– Új cégvilág születik: a startup-oké. Magyarországon is egymás után jönnek létre az ilyen vállalkozások. Érdemes termékeiket szabadalmaztatni?
– Erre szelektív a válasz. Startup cégek nemcsak rövid életű terméket hoznak létre, időtálló produktumuk is lehet. Ha a termék piaci élete lényegesen rövidebb, mint a szabadalmi eljárás vagy védelem hossza, akkor fölösleges oltalmat kérni. Ha viszont hosszabb, akkor érdemes, hiszen a találmány már az eljárás során ideiglenes oltalom alatt áll. A gyógyszeripar, biotechnológia, energia, környezetvédelem, feldolgozóipar startupjainak kifejezetten tanácsos a védelem. Ebben a szellemben tervezünk indítani szabadalmi, illetve szerzői jogi szakpolitikai továbbképzést szeptemberben 15 nagy tudományos akadémiai kutatóközpont és kutatóintézet, illetve a művészeti akadémia nyolc tagozata számára.
Magyar Fordítóház Alapítvány magyar művek fordítása
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára legnagyobb történeti fényképgyűjtemény
Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar önszerveződő szupramolekuláris
Bio-Nanorendszerek Kutatólaboratóriuma rendszerek kutatása
* Az SZTNH elismeréseit hagyományosan a szellemi tulajdon világnapja alkalmából adták át
Magyar Fordítóház Alapítvány magyar művek fordítása
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára legnagyobb történeti fényképgyűjtemény
Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar önszerveződő szupramolekuláris
Bio-Nanorendszerek Kutatólaboratóriuma rendszerek kutatása
* Az SZTNH elismeréseit hagyományosan a szellemi tulajdon világnapja alkalmából adták át -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.