Mi lesz Schengennel a párizsi terror után?

A határellenőrzés szigorítását irányozták elő az uniós belügyminiszterek a párizsi terrorcselekmények után. Kérdés persze, ez alatt mit is értett a francia fővárosban tanácskozó 11 tárcavezető, különösen annak fényében, hogy Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter arra utalt, a szigorításokat az uniós jogszabályok módosítása nélkül kellene végrehajtani. Franciaország mindenesetre – újabb támadásoktól tartva – tegnap tízezer katonát mozgosított az „ország érzékeny területeire”. Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter arról nem beszélt, ezek melyek, Cazeneuve ugyanakkor jelezte, megerősítették több száz zsidó iskola és egyéb létesítmény védelmét.

A múlt heti támadások után nagyobb figyelmet kapott az is, hogy a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában is működő iszlamista terrorszervezetek kötelékében több ezer európai harcol. Nagyjából háromezerre teszik azoknak az európaiaknak a számát, akik az Iszlám Állam vagy az al-Kaida mellett harcolnak, vagy kiképzést kapnak, a párizsi kormány szerint közülük 1400 francia állampolgár vagy Franciaországban él – az ő visszatérésük a kontinensre, netán a schengeni övezetbe komoly biztonságpolitikai kockázatot hordoz magában.

Annál is inkább, mivel a schengeni rendszer jelenleg 26 európai (uniós vagy azon kívüli) országon belül teszi lehetővé a személyek szabad mozgását, miközben a hírszerzés jórészt tagállami hatáskörbe tartozik. A könnyebben kivitelezhető megoldás tehát mindenképpen a külső határok szigorúbb ellenőrzése, illetve az országok közötti határellenőrzés visszaállítása. Erre tett utalást egy hétvégi interjúban Jorge Fernández Díaz spanyol belügyminiszter, aki szerint a nagyobb kockázatot jelentő személyek esetén lehetne szigorítani az ellenőrzést.

Hogy ezt pontosan hogyan képzeli, nem fejtette ki – jelenleg indokolt esetben, meghatározott időre állíthatják vissza a tagországok a határellenőrzést –, ám azt több európai vezető is felvette korábban is, hogy a schengeni rendszer hatékony működése érdekében szükség lenne a hírszerzési együttműködés erősítésére. Ennek egyik fontos eleme lenne a légiutasok adatainak átadásáról szóló rendszer (PNR) uniós szintű kiépítése is. Az erre vonatkozó javaslatot 2011-ben már elvetette az Európai Parlament (EP), az Európai Bizottság viszont ismét benyújtotta, egy szélesebb korű javaslatcsomag részeként, miközben több ország együttműködés keretében már el is indította az erre vonatkozó előkészületeket. Az EP-ben jelenleg is élénk vita folyik a kérdésről, az ellenzők táborát erősíti az EU Bíróságának egy tavalyi ítélete, amely szerint a nem célzott adatátadás sérti a magánszemélyek adatainak védelméről szóló alapelvet.

Kérdés azonban, az említett terrorszervezetek kötelékében harcolók magánszemélynek számítanak-e. A soros elnök Lettország tárcavezetője, Rihards Kozlovskis egy tavaly szeptemberben elfogadott ENSZ biztonsági tanácsi határozatra hivatkozott: a Barack Obama amerikai elnök javaslatára egyhangúan elfogadott 2178-as határozat azt mondja ki, hogy az Iszlám Államhoz vagy más dzsihadista szervezethez csatlakozó harcosok, illetve a terrorszervezeteket támogatók is bűncselekményt követnek el. Ez alapján ezeknek a személyeknek a mozgását korlátozhatják a schengeni övezeten belül is.

A terrorizmus elleni harcról még a héten tárgyalnak az uniós belügyminiszterek, ugyanakkor a kérdés állhat a középpontjában az EU állam- és kormányfők február 12-i találkozójának is – jelezte korábban Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A The Daily Telegraph információi szerint a csúcson egy ötpontos akcióterv kerülhet a vezetők elé. Az EU komolyabb szerepet szán az uniós Hírszerzési Elemző Központnak (INTCEN), illetve a belső biztonságra vonatkozó együttműködés érdekében létrehozott, úgynevezett Cosi bizottságnak. Kiszélesítenék ugyanakkor az Europol hatáskörét is. A szervezett bűnözés elleni küzdelem európai koordinálószervén belül a terrorizmus terén elsősorban elemzéseket készít a tagországokat érintő kockázatokról. A jövőben viszont erősítenék a nyomozati tevékenységet, konkrétan hírszerzési adatok kezelésének a központjává tennék a hágai központú szervezetet. Egyesítenék a meglévő határellenőrzési és a létrehozandó PNR adatbázist is, már ha az átjut az EP szűrőjén is.

Angela Merkel német kancellár ezzel szemben tegnap amellett tett hitet, hogy az iszlám Németország része. Merkel Ahmet Davutoglu török kormányfővel folytatott berlini megbeszélése után arról beszélt: hazájában „szívesen látnak mindenkit, aki elfogadja a törvényeket és nyelvtudást szerez és a kormány mindent megtesz a bevándorlók integrációjának sikeréért, vallástól és származástól függetlenül”. Németországban, ahol 3 millió török származású, illetve négymillió muzulmán él, az utóbbi időben felerősödött az iszlámellenes Pegida mozgalom.

Angela Merkel német kancellár ezzel szemben tegnap amellett tett hitet, hogy az iszlám Németország része. Merkel Ahmet Davutoglu török kormányfővel folytatott berlini megbeszélése után arról beszélt: hazájában „szívesen látnak mindenkit, aki elfogadja a törvényeket és nyelvtudást szerez és a kormány mindent megtesz a bevándorlók integrációjának sikeréért, vallástól és származástól függetlenül”. Németországban, ahol 3 millió török származású, illetve négymillió muzulmán él, az utóbbi időben felerősödött az iszlámellenes Pegida mozgalom. -->