A fiatalok hallják az idők szavát

 Az idén felvételizett több mint 105 ezer fiatal közül csaknem 19 ezer választotta a gazdálkodás és menedzsment szakokat, míg 14 és fél ezer pedagógus, illetve ugyanennyi a műszaki területeket. Ez utóbbin belül a gépészmérnök és a mérnökinformatikus képzés a 3-4. legnépszerűbb az összes alapképzés, illetve osztatlan mesterképzés közül, megelőzve az 5. helyre szorult jogász szakot. A programtervező informatikus azonban még mindig ne tartozik a legvonzóbb szakmák közé, a 15-ös listán a 14. helyre szorult, közvetlenül a gyógypedagógus elé.

A műszaki szakmák iránti érdeklődés fokozódása részben azt jelezheti, hogy a fiatalok számára kezd preferencia lenni a jól hasznosítható diploma, a jól jövedelmező szakma. Egy friss felmérés ugyanis éppen azt mutatta, hogy a diplomás szakmák közül a műszaki végzettségűek iránt lesz a legnagyobb a kereslet a magyar munkaerőpiacon, legalább is az elkövetkező néhány évben. A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy a műszaki és a legnépszerűbb agrárszakokon nincs központi ponthatár: akik megszerzik a 280 minimum pontot, és beleférnek a keretbe, azok állami ösztöndíjasként kezdhetik meg a tanulmányait az adott intézményben.

A 2015/2016-os tanévtől először nyílik lehetőség arra, hogy egyetemisták, főiskolások is vállalatoknál végezzék el a gyakorlati képzést. Húsz felsőoktatási intézmény, négy képzési területen – gazdaságtudományi, műszaki, informatikai és agrár – biztosított erre lehetőséget. A felvi.hu információi szerint talán ennek is köszönhetően, idén átlagosan 7 százalékkal jelentkeztek többen ezekre a szakokra, a tavalyinál, de a duális formában induló informatikai képzések esetén több mint 16 százalékkal, a műszaki alapképzésben is csaknem 13 százalékkal nőtt a jelentkezők száma.
Bár a felsőoktatási duális képzésben részt vevő mintegy 350 vállalatnál csak júniusban lesznek majd a felvételik, várhatóan 800-1000 hallgató vehet részt ősztől rendszeres céges gyakorlati oktatásban – mondja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnöke. Bihall Tamás szerint ez a szám 2020-ig is legfeljebb 4-5 ezerre nő majd, a meghirdetett cél, hogy 2020-ra a felsőoktatásban részt vevők 8 százaléka szerezzen olyan céges gyakorlatot, amely megkönnyíti az elhelyezkedését, ezzel is enyhítve a diplomás munkanélküliséget. A vállalatok ugyanis ma leginkább a gyakorlati tapasztalatokat hiányolják a friss diplomásoknál, akik ugyanakkor ezt csak ilyen módon tudják megszerezni. 

A duális felsőoktatásban részt vevő cégeket jelenleg a Duális Képzési Tanács akkreditálja, ám az MKIK indokoltnak tartja, hogy – a szakmunkásképzéshez hasonlóan – itt is a kamara felügyelhesse a képzés körülményeit. Erre már csak azért is szükség lenne, mert bár olyan nagy vállalatok is aktívan részt vesznek az oktatásban, mint az Audi, a Mercedes vagy a Bosch, a hallgatók többségét itt is a folyamatos szakemberhiánnyal küzdő kis- és középvállalkozások fogadják majd, amelyeknek a MKIK folyamatos segítséget tud nyújtani abban, hogy alkalmasak legyenek az egyetemi hallgatók fogadására és minőségi oktatására – érvel Bihall Tamás.

A cégek is jól járhatnak

A duális képzésben részt vevő vállalatokkal a felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodást kötnek, a cégek pedig munkaszerződést a hallgatókkal. A cégek a képzés teljes idejére (tehát az elméleti képzés időszakára is) fizetnek a hallgatóknak, mégpedig legalább hetente a minimálbér 15, tehát havonta legalább a minimálbér 60 százalékát. A kamara és a kormány szerint is indokolt lenne a normatívákat olyan szintre emelni, ami biztosítja a duális képzésben résztvevő cégek érdekeltségét, a programmal kapcsolatos költségeik esetleges részbeni megtérülését.