Magyarország történelmi hagyományainak megfelelően a westernizáció mentén képzeli el a modernizációt, az elmúlt években azonban letértünk erről az útról – ebben is egyetértett Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) egyetemi tanára, volt gazdasági miniszter és Balázs Péter, a CEU egyetemi tanára, a Bajnai-kormány volt külügyminisztere a Világgazdaság Magyar Gazdasági Csúcstalálkozó című konferenciáján.
Magyarország úgy ért az Európai Unió kapujába, hogy évtizedek után végre magas önrendelkezési szinttel rendelkezett. Sokan hitték, hogy a közösség egy olyan kész modellt ad majd, ami révén felzárkózhatunk a nyugati tagállamok fejlettségi szintjéhez, csakhogy idő közben kiderült: saját stratégia nélkül félrevisz az út – hívta fel a figyelmet Balázs Péter, aki kissé naftalinszagúnak nevezte a kormányzat Kossuth-i lendületű szabadságharcát, amit az elmúlt években az EU-val szemben vív.
Bár a volt szocialista országok mindig is egy speciális közép-kelet-európai úton jártak, ami a modernizációt illeti, Magyarország az elmúlt időszakban eltávolodott a főáramtól és saját utakat keresett – mondta Chikán Attila. Miközben szerinte a magyar kultúrában mélyen gyökerezik, hogy nyugati szomszédaink fejlettségi szintjét tekinti követendőnek. Ha másra vágyunk, akkor kultúraváltozást kell kikényszeríteni.
Balázs Péter szerint fontos volna megfogalmazni, hova akarunk kitörni, és mi a cél. A szakember szerint probléma az is, hogy a belföldi hatalomkoncentráció nem csak a kontrollrendszereket építi le, hanem az is látható, hogy az állam nem tart megfelelő kontroll alatt olyan tevékenységeket, amiket pedig dolga volna – mint a Quaestor-botrány esetében. Mindeközben pedig az egyén szuverenitása egyre fogy, ami szintén a versenyképességünk rovására megy. Az ő modernizációs prioritási listáján a jól képzett, tájékozott, autonóm polgárok, az erős civil szféra, a hatalom kellő egyensúlyai és fékei szerepelnek, és szerinte fontos volna egy nem az Unióval dacoló Külügyminisztérium.
Nem az a probléma, hogy nyitunk Kelet vagy akár Dél felé, a baj az, ha eközben szembefordulunk nyugati kapcsolatainkkal – véli Chikán Attila, aki arra is felhívta a figyelmet: miközben pontosan látszik, hogy mekkora az oktatás szerepe például a sikeres skandináv-modellben, úgy tűnik, mi éppen leépítjük azt. Pedig ha egy versenyben ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenünk, mint a többieknek, nem célszerű letérni a már bevált utakról, hiszen a globális fejlődésnek vannak alaptételei: ilyen az oktatás, az innovációs kapacitások növelése, az intézmények és az intézmények iránti bizalom fejlesztése, vagy éppen a külpiacra lépést segítő intézkedések bevezetése.
Balázs Péter szerint a fejlődés gátja a jelenlegi adórendszer és Európa legmagasabb áfája is, ami csalásra csábítja a gazdasági szereplőket. Társadalmilag igazságos teherviselési és szociális rendszerre volna szükség. Ő egyelőre nem látja az ország jövőképét, és úgy véli, véget kellene vetni az „agresszíven defenzív” kormányzásnak. A határozott döntések mögött ugyanis az a félelem látszik, hogy a kormány elveszíti a hatalmat, márpedig „teli gatyával nem lehet rohamozni”.
Chikán Attila szerint bár a gazdasági növekedés, amit a statisztikák is jeleznek, valós, az egészségügy vagy éppen az oktatás strukturális problémája a szőnyeg alá van söpörve. Egyes közgazdászok évek óta mondogatják, hogy valójában Magyarország lassan lecsúszik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.