Kötelező munkáltatói felelősségbiztosítást javasolnak a Munkástanácsok

Elmondta, hogy az ügyben levelet írtak a nemzetgazdasági miniszternek, kérve, vegye fontolóra a javaslatot.

Felidézte: ugyanebben a témában már korábban is nyújtottak be javaslatot a kormánynak, azt azzal utasították el, hogy nem kívánnak újabb terheket rakni a gazdaság szereplőire. Azonban súlyos másik érdek áll szemben ezzel az érdekkel, a munkavállalók egészsége, élete - hangsúlyozta Palkovics Imre.

A MOSZ elnöke kitért a posta pénzszállító vállalatánál, a JNT Security Kft.-nél tizedik napja zajló sztrájkra, ahol szerinte a munkáltató "kénye-kedve szerint él vissza" a törvényi lehetőségekkel, nem tartja be a munka törvénykönyvében előírt együttműködési kötelezettséget. Kirúgták a szakszervezet egyik képviselőjét arra hivatkozva, hogy a munkáltató gazdasági érdekeit súlyosan sértő kijelentést tett - mondta. Ez azt bizonyítja a szakszervezeti vezető szerint, hogy az alkotmányban, nemzetközi jogban garantált sztrájkjoggal nem tudnak élni a munkavállalók. 

Bubenkó Csaba, a MOSZ tagszervezete, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke elmondta: jelentős eredmény, hogy jogerősen 230 millió forint kártérítést ítélt meg a bíróság a KDFSZ jogi segítségével egy üzemi balesetben súlyosan megsérült munkavállalónak tavaly decemberben. A baleset olyan vállalatnál történt, amely csődbe ment és felszámolás alatt van - mondta. Felhívta a figyelmet: a törvény szerint ilyen esetben az államnak kell helyt állnia a munkáltató helyett.

A javasolt kötelező munkáltatói felelősségbiztosítás üzleti alapon működne, a munkáltató fizetné a biztosítást, és ha bekövetkezik egy baleset, akkor a biztosító tudja fizetni a kártérítést - fejtette ki a KDFSZ elnöke.