Görögök: pár napra a csődtől?

Athénnak a hónap végéig több részletben csaknem 1,6 milliárd eurót kellene kifizetnie, a valutaalap annyi haladékot adott korábban, hogy ezeket az összegeket egy összegben, 30-ig kell átutalnia. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha megállapodásra jut a görög kormány a hitelezőivel, amire az utolsó próbálkozás most zajlik Luxemburgban, az euróövezeti pénzügyminiszterek ülésén.

Lagarde nyilatkozatának időzítése tehát nem volt véletlen, ezt azonban követte az euróövezeti mentőalapok, az ESM és az EFSF vezetőjének nyilatkozata, amelyben a Financial Times tudósítója szerint megerősítette: ha az IMF-nek nem fizetnek a görögök, és emiatt technikailag csődbe kerül az ország, az automatikusan az EFSF-hitel felbontását is magával vonhatja. Ez pedig gyakorlatilag annyit jelent, hogy az EFSF felé fennálló, 141,8 milliárd eurónyi tartozás aktuálissá válik.

Más kérdés, hogy megállapodás híján június 30-án a mentőhitelprogram is véget ér, vagyis a görögök nem jogosultak arra, hogy újabb forrásokat vonjanak be a hitelezőktől – ez elsősorban az EKB görög bankoknak nyújtott, eddig összesen 84,1 milliárd eurós likviditási keretét jelenti, illetve a 240 milliárdos mentőhitel utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét. Ebben az esetben reménytelen helyzetbe kerül az amúgy is csontig kiürített athéni államkassza, a fizetésképtelenség pedig az euróövezetből való távozáshoz vezethet.

Ezt igyekeznek elkerülni luxemburgi ülésükön az euróövezeti pénzügyminiszterek. Jeroem Dijsselbloem, az Eurogroup holland elnöke az ülés előtt azonban arról beszélt, egyelőre nem lát olyan előrelépést, ami arra utalna, megállapodás születhet. A legfőbb akadály a görög makacsság az EU vezetői szerint. Athén pedig erre nem cáfol rá: Alekszisz Ciprasz miniszterelnök és Janisz Varufakisz pénzügyminiszter is jelezte, nem állnak elő újabb kompromisszumos javaslatokkal, viszont fair, a növekedést szem előtt tartó ajánlatot hajlandóak csak elfogadni partnereiktől.

Ha nem jutnak egyezségre, hírek szerint akár péntek estére rendkívüli EU-csúcsot hívhatnak össze. Itt újból kulcsszerepet kaphat Angela Merkel német kancellár, aki csütörtökön még úgy nyilatkozott: lehetségesnek tartja a megállapodást. Persze akkor, ha az athéni kormány elfogadja azt az alapelvet, hogy a segítségért cserébe reformokat kell végrehajtania.