Baj van a bankadóval

Valószínűleg módosítani kell a bankadó csökkentéséről szóló törvényen, mert az Európai Bizottság tiltott állami támogatást sejt – mondta lapunk konferenciáján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Hornyák József

2015.11.13, 05:00

A bankadó csökkentéséből két pontot kifogásol az Európai Bizottság – válaszolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a lapunk kérdésére a Világgazdaság Mit ér a vállalat, ha magyar? című konferenciáján. Az egyik kifogás, hogy a kormány összesen 10 milliárd forintos adókedvezményt ad azoknak a bankoknak, amelyek a válság idején is növelték hitelezésüket. Varga szerint ezt a bizottság tiltott állami támogatásnak minősítheti. A másik probléma, hogy a magyar kormány az Ukrajnában és Oroszországban jelentős veszteséget elszenvedő bankoknak szintén kedvezményt ad. Ez főképp az OTP-t érinti. Ha hozzá kell nyúlni a bankadóhoz, akkor az emiatt lesz – mondta a miniszter –, de nem szabad, hogy mindez befolyásolja az Erstével és az EBRD-vel kötött megállapodást, amelynek része a bankadó csökkentése és a magyar állam tulajdonszerzése az Erstében.

Andreas Treichl, az Erste Bank AG elnök-vezérigazgatója múlt pénteken kijelentette: ha a magyar kormány egyrészt a bankadócsökkentést ahhoz a feltételhez köti, hogy a kereskedelmi bankok növeljék hitelezésüket, másrészt a Quaestor-kötvényesek kártalanítását döntően ugyancsak a hitelintézetekre hárítja, akkor azt a februári szándéknyilatkozat megszegésének tekintik, és nem adnak el 15 százaléknyi leánybanki részesedést a magyar államnak.

„Nem azért írtuk alá az EBRD-vel és az Erstével a megállapodást – amelynek része a bankadó csökkentése is a jövő évtől –, hogy jó pontot szerezzünk a bankoknál, hanem azért, hogy a hitelezés mértéke nőjön” – mondta Varga Mihály. Rámutatott, hogy most a gazdasági növekedés a hitelezés bővülése nélkül valósul meg. „Reményeink szerint a bankadó csökkentése a hitelezés növekedésével jár” – tette hozzá.

Varga Mihály szavai alapján arra nem kell számítani, hogy változna a bankadó csökkentésének törvényben elfogadott mértéke, de az lehet, hogy a kedvezményeken módosítani kell. Jövőre a bankadó alapja már nem a 2009-es, hanem a 2014-es mérlegfőösszeg lesz, és a 0,53 százalékos mérték 0,31-re csökken. Ez 2017-ben tovább mérséklődik, a mérlegfőösszeg 0,21 százalékára.

A Moody’s hitelminősítő épp a napokban javította pozitívra a magyar államadósság besorolásának kilátását, és kedvezőnek tartják a bankadó csökkentését. Ha az egységes mérséklés mégis meghiúsulna, akkor elemzők szerint Magyarország nem kerül ki a bóvliból a közeli jövőben. Varga hangsúlyozta: jó esély van arra, hogy Magyarországot felminősítsék. A Fitch november 20-án vizsgálja felül a besorolását, egyesek szerint akár már ekkor kiemelhetik az országot a befektetésre nem ajánlott kategóriából, közel négy év után.

Magyarország idén nem fog devizakötvényt kibocsátani – közölte a miniszter –, de jövőre tesztelheti a nemzetközi piacokat. „Nem zárom ki, hogy megjelenjünk a külső piacokon, mert érdemes tesztelni, milyen az ország megítélése” – emelte ki. Szavai alapján úgy tűnik, a felminősítések után lépnének ki a nemzetközi piacokra, hogy devizakötvényeket bocsássanak ki. Varga hangsúlyozta: öt éve Görögországgal volt azonos a megítélésünk, ma azonban már teljesen más a helyzet. Szerinte Görögország talán 20-25 százalékos kamat mellett tudna kibocsátani hosszú lejáratú állampapírokat, miközben Magyarország körülbelül 3 százalékos kamat mellett vehetne fel akár 15 éves lejáratra hitelt.

Nem adnak el tulajdonrészeket

A közeli jövőben az állam nem tervezi, hogy eladja részesedéseit magyar cégekben – mondta újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály –, nem kell számítani arra, hogy mostanában megválnának a Richterben és a Molban meglévő tulajdonrészüktől. A kormány sikeresnek tartja az OTP-részvények eladását – tette hozzá.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mintegy 75 milliárd forint bevételre tett szert a 14 millió papírból álló, 5,03 százalékos OTP-részvénycsomagjának értékesítéséből, ezen közel 10 milliárd forintot keresett, mivel ennyivel alacsonyabb volt azok nyilvántartási értéke. Mindössze négy OTP-részvény maradt az államnál, amit technikai okokkal magyaráznak. A Richterben – 2019-ben részvényekre átváltható kötvények révén – 25,25 százaléka, a Molban 24,74, a Rábában 73,67 százaléka maradt az államnak. Az ÉMÁSZ-ban az MVM 12,05 százalékos tulajdonos. (Cs. K.)