A Költségvetési Tanács rábólintott a 2017-es tervre

Megalapozottnak nevezték a jövő évi büdzsé alapjául szolgáló, 3,1 százalékos GDP-növekedési prognózist, a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt és az államadósság csökkenését GDP-arányosan az idei 73,5 százalékról 71,9 százalékra.  

Az idei, várható 2,5 százalékos gazdasági növekedési ütem 2017-es gyorsulását az uniós források felhasználásának várható felfutása és a növekedés egyéb tényezői, mindenekelőtt a bővülő fogyasztás támaszthatja alá a KT szerint.

Feszítettnek tartják ugyanakkor az áfa és az szja előirányzatok megelőző évihez képesti emelését, és megjegyzik, hogy teljesítésükhöz az adóbeszedési hatékonyságot tovább kell javítani.

A hiánycél emelkedésével várhatóan a strukturális hiány is emelkedik, ez azonban az uniós szabályok értelmében nem vezethet túlzotthiány-eljáráshoz (EDP) - jegyzik meg.  Fontosnak tartják ezért, hogy a kormány a törvényjavaslat indokolásában mutassa be: a hiánycél eleget tesz az EU strukturális hiányra vonatkozó kritériumának, továbbá a stabilitási törvény ezen nyugvó követelményének.

A tanács pozitívan értékelte, hogy a költségvetésben elkülönül a működési, a felhalmozási és az uniós fejlesztéseket tartalmazó költségvetés, ami segíti a folyamatok átláthatóságát, a hosszú távú növekedést megalapozó kiadások elkülönítését a folyó kiadásoktól.

A KT megállapította, hogy a törvényjavaslat összhangban van a 2016. évi várható és a 2017. évi tervezett gazdasági és költségvetési folyamatokkal, tehát teljesül az alaptörvényben foglalt adósságszabály. Az adósságráta-csökkenés tervezett és várható mértéke megfelel az Európai Unió államadósságra vonatkozó követelményének is.

A tanács indokoltnak tartja, hogy a költségvetés tervezete az előre nem látható feladatokra, kiadásokra, valamint az esetleges bevételi elmaradásokra háromféle tartalékképzést is előír: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre 120 milliárd forint, az országvédelmi alap 50 milliárd forint előirányzatán túl a fejezeteknek is képezniük kell stabilitási tartalékot. Emellett az államadósság-szabály teljesülése szempontjából "implicit tartalékot jelent", hogy az államadósság-mutató tervezett csökkenése 1,5 százalékponttal nagyobb a stabilitási törvényben előírt 0,1 százalékpontnál.

A Költségvetési Tanács pozitívan értékeli azt az a célt, hogy az állam hiány (hitelek felvétele) nélkül működjön, a deficit pedig legfeljebb csak a hazai fejlesztések finanszírozása, és az uniós forrásból megvalósuló fejlesztések társfinanszírozása érdekében keletkezzen. Mindez 2017-ben a teljes hiánycél növelése mellett valósul meg, azaz nagy összegű beruházásokat tesz lehetővé a költségvetés - írta a KT.

A tanács úgy értékeli azonban, hogy a tervezet nem tartalmaz kielégítő információt strukturális egyenleg-követelmény megfelelő értékelhetőségére. A nemzeti számlák megújított módszertani szabványa (ESA 2010) szerinti hiány emelkedése a fokozatosan javuló makrogazdasági környezet mellett arra utal, hogy a strukturális hiány emelkedik - hívta fel a figyelmet a tanács.