Kényelmetlenül erősödik a forint

Aligha nézik jó szemmel a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) azt, hogy a forint az egyik legjobban teljesítő feltörekvő piaci deviza az elmúlt időszakban. A forint már a Standard & Poor’s felminősítése után elhagyta a piaci elemzők körében az MNB fájdalomküszöbének tekintett 310-es szintet, azóta pedig másfél éves csúcsán mozog az euró­val szemben.

Ha a mostani 306 körüli kurzusról 300 közelébe ereszkedik az árfolyam, akkor a jegybank lépéseket tehet, hogy gyengítse – mondta lapunknak Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az MNB csökkenti a most 0,9 százalékos alapkamatot is, habár a jegybank folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy e téren tartásra rendezkedett be, és nem hagyományos eszközökkel szorítja le a kamatokat a bankközi piactól kezdve az állampapírpiacig.

Az alacsony inflációs környezet miatt az MNB azonban elkerülheti azt a látszatot is, hogy a nyereségesség érdekében szeretne gyengébb forintárfolyamot látni, hiszen elsődleges célja, az árstabilitás fenntartása is a mostaninál vélhetően magasabb euró-forint kurzus mellett érhető el. Elemzők szerint a jegybank csak 2018-ban érheti el a 3 százalékos inflációs célját, miután a pénzromlás nagyon lassan emelkedhet a mostani nulla százalék körüli szintről, a forint erősödése pedig még távolabbra tolhatná a cél elérését az alacsonyabb importált infláció miatt. Ráadásul az exportőrök sem örülnek a 300 körüli árfolyamnak, hiszen ez rontja a versenyképességüket.

„A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, így sem árfolyamcéllal, sem eredménycéllal nem rendelkezik” – közölte lapunkkal az MNB. A nyereségességet firtató kérdésünkre kiemelték, hogy az MNB a jegybanktörvényben foglalt céljainak veszélyeztetése nélkül „igyekszik olyan megoldásokat alkalmazni, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a következő években se kelljen jegybanki veszteségre költségvetési forrásokat fordítani”. Szerintük erre szolgál például az, hogy a jegybank 2014-es és 2015-ös eredményének jelentős részét is az esetleges későbbi veszteségek fedezésére szolgáló eredménytartalékba helyezte. A jegybank idén 50 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe, és még 100 milliárd forint feletti eredménytartalékkal is rendelkezik.

Az MNB válaszából kiderül: noha tagadják az árfolyamcél létezését, azt el akarják kerülni, hogy a költségvetésnek kelljen kisegíteni a jegybankot. Egyes közgazdászok a politikai kockázatokat is kiemelik: azzal érvelnek, hogy óriási presztízsveszteség lenne az MNB-nek, ha veszteséget termelne azok után, hogy 260 milliárd forintot adtak a jegybanki alapítványoknak. Ezt a nyereséget a forint gyengüléséből szedték össze, mostanra viszont a devizatartalék bekerülési árfolyama és a piaci árfolyam nagyon közel került egymáshoz, így a közeli jövőben aligha lehet ebből nyeresége az MNB-nek – kivéve, ha tovább gyengül a forint. (A mostani 306 forintos piaci árfolyamnál nagyjából 6-8 forinttal alacsonyabb a devizatartalék bekerülési árfolyama, miközben alig háromnegyed éve 15 forint volt a különbség, korábban pedig 20.)

A devizatartalék ezzel párhuzamosan 24 milliárd euróra csökkent mostanra, ami már közel van az optimálishoz (vagyis nem nagyon csökkenthető tovább), a háromhavi import fedezetéhez, illetve az éven belül lejáró, rövid külső adósság szintjéhez. Vagyis további átváltás nem várható rövid távon, és ezért az MNB-nek nem is kell átértékelnie a tartalékot. Mi több, ha az EU-források a jelenlegi, 300-hoz közeli árfolyamon érkeznek be, amelyeket később egy gyengébb szinten válthat át az MNB, az némi nyereséget termelhet számára. Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza úgy véli, egyelőre nem várhatók intézkedések az MNB-től az erősebb forint miatt, de ahogy közeledünk az év végéhez, nem kizárt, hogy forintgyengítő lépéseket tegyenek.