Befellegzett a túlárazóknak

Egy európai uniós fejlesztés költségnövekményét csak a műszaki tartalom szakmai érvekkel alátámasztható megváltozása vagy a közbeszerzési eljárás kimenetele indokolhatja, ha a legalacsonyabb ajánlati ár is magasabb a beruházás becsült értékénél – értelmezte lapunknak az EU-s forrásfelhasználást érintő minapi kormányrendeletet Csepreghy Nándor.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kifejtette: az eddiginél olcsóbb és gyorsabb forrásfelhasználást tesz lehetővé, hogy 15 százalékig terjedő költségnövekményig az érintett irányítóhatóság, 15 és 30 százalék között pedig a vizsgálatba bevont igazságügyi szakértő dönthet arról, valóban változtak-e oly mértékben a piaci árak, hogy indokoltak a pluszkiadások. Nem finanszírozható tovább az a fejlesztés, amelynek a költségei 30 százalékkal meghaladják a tervezettet, így vége a trükközésnek és a többszörösen túlárazott projektek korszakának.


Csepreghy szerint mindez újabb biztosíték a kormánynak arra, hogy a 2014–2020-as uniós ciklus forrásait célzottan, hatékonyan költsék el, ez mindennél fontosabb az út- és vasútépítések, a szennyvíz- és hulladékberuházások terén. Az évtized végéig tartó fejlesztési időszakban egyébként 9196 milliárd forint a plafon hazánknak, ebből tavaly 1739 milliárdot fizetett ki a kormány, 77 százalékát előlegként. A gazdaságfejlesztési és innovációs pénzcsapon 559 milliárd forint csordogált a győztes pályázókig, a terület- és településfejlesztés 260, a környezet- és energiaprogram pedig 259 milliárdos részeredményt produkált.