Terítéken az orosz szankciók ügye

A zöld gondolkozás és a fenntartható fejlődés jegyében határozta meg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a ma kezdődő éves közgyűlésének és üzleti fórumának mottóját; az esemény keretében ünnepélyesen át is adják az első, EBRD-finanszírozású ciprusi napelemparkot. A posztszovjet éra demokratikus és piacgazdasági átalakulását kedvezményes hiteleivel 1991 óta segítő bank fórumán azonban a gyakorlati kérdések várhatóan elsősorban a körül forognak majd, hogy Oroszország és a bank 2014 nyara óta fagyos kapcsolatán tudnak-e valamilyen formában oldani.

Oroszország ukrajnai agressziója következtében az EBRD – az Európai Tanács kezdeményezésére – csatlakozott a nemzetközi szankciókhoz, és befagyasztotta az új projektek indítását és finanszírozását. A bank takaréklángra állította moszkvai irodájának működését, feladata csak a 3,7 milliárd euró értékű, folyamatban lévő oroszországi projekt gondozása maradt, igaz, innen irányítják a közép-ázsiai tagállamokban finanszírozott projekteket is.

Az EBRD 67 tagállamának képviselőiből álló kormányzótanács megszavazta a pénzcsap elzárását. Újranyitása érdekében igen erős orosz lobbizás indult. Makszim Oreskin gazdasági miniszter a kormányzótanács elé viszi az ügyet, de nem arra hivatkozva követeli a hitelezés újraindítását, hogy a Kreml „jó útra tért”, hanem azzal, hogy a bank alapszabályát sérti a tiltás, amely igazságtalan abban az értelemben is, hogy nem a megcélzott szektorokat, hanem az orosz gazdaság egészét sújtja.

Oreskin egy őket igazoló független jogi szakvéleményt is letesz a kormányzók asztalára – írja a Financial Times. Ha lesz szavazás, Moszkva a volt szovjet köztársaságokra számíthat, de a részvényesek többsége valószínűleg kitart a szankciók mellett. Az ügy kínos az EBRD vezetésének is, mivel Oroszország a legnagyobb haszonélvezője a bank hiteleinek, eddig 800 projekt 26,3 milliárd euró értékű finanszírozásában vett részt, a pénz 84 százaléka a magánszféra megerősödését szolgálta. A bank minden harmadik euróját ide helyezték ki. Egy újabb visszautasító döntés növelné a feszültséget, s felvetné a kérdést, hogy érdemes-e az oroszoknak ezután részvényesként részt venniük egy olyan bank munkájában, amely nem hajlandó hitelezni őket.

Kilépési szándékra vonatkozó jelzés eddig nem érkezett Suma Chakrabartihoz, az erről szóló híreszteléseket az EBRD elnöke cáfolta a brit lapnak adott interjújában. Elmondta, hogy jogilag alátámasztott volt a 2014-es döntésük, és hogy a banknál attól tartanak: az oroszok válaszlépésként ellehetetlenítik majd a moszkvai EBRD-központ működését. Kreml-közeli források viszont arra utaltak, hogy az erődemonstráció nem vezet szakításhoz, az oroszok más geopolitikai irányok feltérképezésében keresik a kiutat. Suma Chakrabarti nemrég azt kérte a G7-es csoportot alkotó legfejlettebb országoktól, hogy legalább a kisvállalkozások hitelezésének újraindításához járuljanak hozzá, de ettől is elzárkóztak.